Magyar Kurir, 1794. január-június (8. évfolyam, 2-51. szám)

1794-06-06 / 45. szám

­gyedül az Istenbe és Császárnémnak igaz ügyé­­be helyheztetem. Kétség kivűl Lythvánia is fogy­ja Lengyel Országnak nyomdokait követni. Kér­lek az Isten nevére, keress módot ezen gonosz­­nak meg fojtására — minekelötte a­ Törökökkel üstökbe kapnánk» meg kell amazokat előzni , rá el­nyomni. Hogyha Soln­kow corpusa ide jövénd , eggyszeribe nyaka fog a’ Lengyel conforderátió« nak szakadni.­­*• Itillye meg az Úr jelen Való szomorú közgyűlállásaimat, a’ ki minden szem­­pillantásban ellenség és spionok által vágyók kö* rül vétettetve, és sem Császárnémtól, sem a’szö­­vetséges fejedelmektől semmi segedelmet nem varr­hatok. „ St­a­­ti — A' közönséges bátorságra Ügyelő Commissio, és hadi Tanáts éjjel nappal foglalatoskodnak Warsóviában, és eggyet értenek Kesciuskó Generállal, a’ ki félvén attól, ne hogy el zárattasson Krakóviától a’ Prusszus seregek ál­tál, még most is Ott múlat, ’s éjjel nappal dol­goztat a’ redutákon és sántzokon* Egg­ Proela­­mátiójában, azt parantsolta a’ nemzet nevében , hogy beoltsak tsupán a’ nemesség, hanem min­den lakos és paraszt 15 esztendőstől fogva 50 esz­­tendösig kellyen fel, ’s fogjon hazája védelmezé­­se mellett fegyvert. A’ nemeseknek meg hagyat­­tatott, hogy a’ jószágaikban lakó parasztoknak tulajdon költségeken dárdákat készittessenek, en­­nek felette minden helységnél a’ hegyek tetején » lármát jelentő rudakat ásattassanak, azokra szurok koszorúkat függesztessenek, a’ mellyeknek meg gyújtatások által fel adattathasson a’ népnek ös?* ve gyüllésére, hogyha az ellenség közelgeténdő Nagy Britannia* Az epe sáros természete * és ugyan ez okon melancholiára felettébb hajlandó Brittusok abban állittyák nemzeti szabad­ságoknak valóságos mi­­vóltát, hogy Ők mind a’ vallást, mind a’ polgá­ri igazgatást tárgyazó dolgokban szabadon gond . 3

Next