Magyar Kurir, 1794. január-június (8. évfolyam, 2-51. szám)
1794-02-14 / 13. szám
is gyök arról gyözektetve, hogy ti azon summanak ki készittetésére, mellyel a’ jelen-való kor,, nyúlállások kívánnak , telyes készséggel fogj,tok lenni. Sokkal inkább érzem jobbágyaim hozzám való jó indulattyoknak gyakorta megmutatott próbáit, mint sem terhekt szapotitta,, tásának ízilkséges voltát nem fájlalhatnám. — Nagy vigasztalásortha vagyon mindazonáltal ,, énnekem* hogy a’ Status jövedelmeinek kedve*, to állapattyál, és a’ műtt esztendöben bévé*, tetett rendtartásnak tökéletes következéseit taipasztalhatom * azon veszedelemnek , melly a’ ,, kereskedésnek hitelességét érdekelhette volna , ,, el távoztatására. Bátor réteg kelletik is magunk, kát erőltetnünk , mindazáltal bizonyos vagyok, arról, hogy ti a’ népnek meg terheltetése nél- H kűl is módot fogtok abban találni. Urak é's nemes forvak ! a Kétség kivül minden eggyütt való tartátsj,kozásaitokban eZen hadakozásnak igaz okára ,,és eredetére fogjátok sZemeiteket függeszteni. — ,, Mind mi, mind frigyeseink olly feltétellel tá** madtattünk meg, hogy saját jussaink semmivé „ tétessenek ; hogy minden pallérozott nemzetnek ,* törvényei és vallása fel forgattatassanak; hogy *, a’ durva és puszlitó zsákmányozásnak, függettlenségnek , és istentelenségnek alkotmánya kőt iszenségessé tétettessen, mellynek ártalmas kö* f, vetkezései, mind a’ mostan élő * mind a’ kö,, vetkezendő nemzetiségeknek rettentő * de tanut,tó tudományt szolgáltat. Egyebet nem mivel ,, hetünk, hanem hogy közönséges erőlködéseinkben álhatatosak legyünk. Hogyha mi ezeket ,, vagy félbe szakasztanánk * vagy meg kissebbitenénk , nemcsak kevés ideig tartó lenne bél ** kességünk* hanem ennek felette soha sem lehet*inenk bátorságosak. „