Magyar Kurir, 1794. január-június (8. évfolyam, 2-51. szám)
1794-04-08 / 28. szám
úgy hogy, ha ezen jó igyekezet közönségesen el terjednék az Országban, olly nagy hasznokat hajtana az a’ hazafiaknak, hogy valóban fel érne az azokkal, mellyeket vesznek abból idegen Országokban. Meg kell vallani, hogy a’ gyapjúnak finomabbá való tételeie , nem könnyű dolog, ahol tsak sok esztendőknek leforgások alatt esett ellések (nemzések, avagy generátziók) és tetemes költségek által lehet jutni. Ilyen nehézségek , és költségek után érte el czéllját eggynéhány esztendőkkel ez előtt azon jó igyekezet, melly az Egyengi Uralomban, nem mersze Székes Fejérvártól állott fel , hertzeg Battyányi Kardinális és Primási Eminenziájának, nem külömben Pádéi Ormósdy úr, királyi Tanátsos, és az egész Primási Birtokok tökésletes hatalmú Igazgatójának (Regens) segedelme által, melly igyekezet annyira ment már a’ finom gyapjas Spanyol juhoknak szaporitásában, hogy már most minden esztendőben eggynéhány ezer az első, második, vagy harmadik eslésböl való darab juhokat adhat el az azokat szaporitani kivánó uraknak , úgy hogy már most a’ juhgyapjúnk finomositása mind hamarább , mind kevesebb költséggel is gyarapodhat a’ Magyar Hazában. Ezen juhok a’ leg finomabb gyapjújú Spanyol juhoktól veszik eredeteket, ’s már a’ Magyar levegő éghez hozzá is szoktak. A’ gyapjújok olly finommá változott már, hogy a’harmadik elles után való gyapjú éppen ollyan, mint a’ valóságos Spanyol gyapjú, ’s azon az árron el is megy: a’ második ellésű juhokról nyirt gyapjú, mind minémüségére, mind árrára nézve közelit a’ harmadik ellés után valóhoz: az első ellésűekröl vett gyapjú is mind finomságára, mind árrára nézve sokkal felül haladja a’ közönséges gyapjút. — Vágynak ezen kütömb-külömb-féle nemű juhokból mind bárányok, mind öreg juhok is eladók.