Magyar Kurir, 1796. július-december (10. évfolyam, 1-53. szám)
1796-10-18 / 32. szám
Sept. 23-ikán Sangvinetto mellett újabban diadalmaskodott az Austriai fegyver, holott 15000 Frantziák haltak meg, estek sebbe és fogságba. — Itten is fogságban esznek lenni mondatik Buonat parte fő vezér. Austriai Belgium. Az eggyesült Sambrei és Máási Fr. ármádiának szerentsétlen hátrálásáról támadt hir, némellyekben örömet, ismét másokban mély szomorúságot okozott, a’ miképen tudniilik a’ nép gondolkozásának módja ezt vagy amazt kiványa. — Hasonló módon gondolkoznak a’ Renus bal partyán lévő helységek lakosai, holott vége hossza nintsen a’ bagázsias, artillérias és sebesekkel meg rakatott szekereknek. — Hol légyen a’ Zsurdán ármádiája maradványának fő kvártélya, Kancelláriája, és Generálstábja, az ide ’s tova való vándorlások miatt lehetetlen bizonyosan ki tanulni. — Ezen ármádiának szerentsétlenségéhez járul még az is, hogy tellyességgel nem akar a’ katonaság hadi előjáróinak engedelmeskedni, és mivel sok éh kortyot kell néki lenyelni, tsoportosan hadják oda az ármádiát, és hogy a’ hadi szolgálatra ne lehessen őket kénszeriteni, az erdőkbe el rejtik magokat. Brüsszelből iratik hogy a’ nevezett Sambrei és Máási ármádiának a’ bal szárnyát Bournonville, a’ jobb szárnyát Zsurdán, a’ derekát pedig Kidber Fr. Generálisok fogják commandirozni, de tsak addig, mig a’ Wendti békesség szerzője Hocke Generális oda fogna érkezni. — A’ Zsurdán hátrálásának okairól, az ő hivatalbeli követőjéről, ’s több effélékről annyi egymással ellenkező híreket olvasunk a’ közönséges levelekben, hogy végtére, sem az egyiknek, sem a’ másiknak hitelt nem adhatunk. Hogyha ezen ármádiának szerentsétlenségét egyenesen Zsurdán vigyázatlanságának , avagy hivségtelenségének lehetne tulajdonítani, eddig térdig való vas csizmák vonattak volna lábaira, vagy talán a’ guilotinét is meg