Magyar Kurir, 1796. július-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1796-10-18 / 32. szám

lehettek volna. — Ezekre való tekintetből kötöt­tek, úgymond Gr. Ostermann, Európának leg­ne­vezetesebb hatalmasságai, úgymint a’ Bétsi, Pe­tersburg és Londoni udvarok egymás közt szoros szövetséget, ’s nem is fognak mind addig nyu­godni , valameddig fel tett t­éljokat el nem érhe­tik. Utolljára világosan meg mondja, hogy a’ Fel. Omsz Császárne hathatossan, ’s egész erejé­vel fogja az Angliai királyt segíteni, és a’ vele 1793-ik esztendőben kötött szoros alliántzsának ereje mellett, semminemű esetben ötét el nem ihagynk — Magyar Ország, Eger vidékéről Sept. 28-kán. O­ly sok, és csaknem mindenféle gyü­mőltsökkel volt termé­keny réánk nézve ezen folyó esztendő, hogyha az egy óhajtott békesség drága gyümőltsét meg­teremhette ’s tökélletességre vihette volna, vagy még arra vihetne, a’ leg áldottabb esztendők kö­zé méltán számláltathatna, de valamint a’ békés­­ség gyümöltsének ellenségi nem engedik, vagy inkább nem akarják meg­engedni, hogy a’ kelle­­metes napokkal be­köszönt ész azt meg­érlelje, azonképpen a’föld minden gyü­möltseinek is, ama­zokhoz hasonló számos és mérges ellenségei tá­madtak t. i. a’ hörtsögök, a’ mellyek mind alföld­be vetett, mind a’ tárházakban ’s vermekben rej­tett, életet, mind a’ kerti zöldséget, mind vége­zetre ama drága nedvesség szülő anyyát, a’ s­zől­­löt, kimélletlenül pusztitjak, úgy hogy szüntelen azt kell kiabálnunk , a’ mit B. Sár­­mond Énekek­­éneke könyv. 2, 15. fogjátok­ meg minékünk az apró rókákat, mellyek a’ szöllöket el­pusztitják. E’mindazonáltal ellent nem állván , az , a’mi ezer* a’ környéken leg nagyobb nyughatatlanságban tartja az embereket, hogy hol szerezzenek ma­goknak annyi fa edényt, a’ mellyben a’ szöllők­­nek igen bőv, ’s a’ mellett a’mint készül, hosszas időkre is el tenni méltó termése be­férjen. Gyak­ran meg esett már itt, hogyha bővetske volt a’

Next