Magyar Kurir, 1796. július-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1796-11-22 / 42. szám

a’ Status követe Wilfins pedig, némelly tudósittá­­sokkal Lord Malmesburyhoz Parisba útra indit­­tattanak. Hogy az Anglusok Korsika szigetét oda hagy­ták , azt már a’ Londoni levelek is hirlelik. — A’ békesség meg­kötéséhez, a’ Londoni népnek még nagy reménysége vagyon. — Angliának a’ Gibral­­tári őrizetre, mindenféle életre tartozandó dol­gokkal gazdagon bővölködik.— A’ fogjoknak fel­­tseréltetésekre nézve Párisba menni akaró Swin­­burnénak a’ végre Párisból meg­ érkezett a’ pas­­sussa. — Az Admirál Gardner eskadréjával együtt, az Anglusoknak a’ közép tengeren való erejek, most mind öszveséggel 28 linea hajókból 25 fre­­gattákból, és 11 más kissebb rendbéli hajók­ból áll. Pitt a’ tengeri háborút folytató tisztviselök szükségeiröl tévén nem régibe emlékezetet a’ Par­­lamentumban, az ő Antagonistája Fox azonnal ki­költ ellene, az egész hadakozásbeli systemaját Pitinek rosznak lenni állitván, mivel mond Fox, a’ Minister, az Ország és a’ kereskedés állapot­­ját, örökké a’leg szebb szinekkel adja­­elé, ’s még is a’ mellett, a’ pénz szűk volta, és a’ drágaság felett panaszolkodik; hogy lehessen pedig a’ gaz­dagságnak ki-merithetetlen kútfeje, a’szegénység­­nek és a’ szükségnek is kútfejévé; hogy valamelly Országnak elég pénze legyen , még is pengő pénz­be szükséget lásson, ezt egymással meg­egyeztetni nagy mesterséget kiván. Erre, és az ezekhez ha­sonló több ellenvetéseire Foxnak, Pitt igen hosszas beszéddel élt, és az által oltalmazta magát. Német Ország. Némelly közönséges levelek utánn, annak futamadott vala hire, hogy Kohl várának ostrom­lásához a’ mi vitézeink már hozzá kezdettenek volna, de hogy ahoz ezen hónapnak 7-kéig még hozzá nem kezdettenek volt, azt a’ Svévia újjabb tudósittások egy formálag erössittik. A’ melly

Next