Magyar Kurir, 1799. július-december (13. évfolyam, 1-52. szám)

1799-10-18 / 32. szám

Vad vezéreknek, tiszteknek, és seregeknek, as & igazgatása alatt meg-bizonyitott , alkalmasságosk és vitézségek, a’ töllem való leg nagyobb ditsé­­reteket igaz jutval meg-érdemlik. — „Minden fundamentomok szerént remelleni lehet, hogy az az iparkodás, melyet én a’ Szö­vetséges Belgiumi tartományoknak meg-menté­sekre, el­ követek , szerentsésen fog ki-ütni. —• S.A’ Britannus fegyverek már a’ Hollandiai Res­publikának leg főbb kikötő-helyét és hadi tenge­­ri­ magazinumát, ki ragadták az ellenség’ birtoka alóli; és noha egy, az után az ellenség ellen lé­tetett, későbbi meg támadásból köv­etkezett, sok derék embereknek el­vesztését sajnálhatjuk, a’ midőn t.­i, az ellenséget az ő fekvése olyan ál­lapotba helyheztette volt, hogy elő felé való lé­péseinket meg­­­akadályoztathatta , csak ugyan leg­erős­ebb reménségem vagyon nékem a­ felöli, hogy vezérjeimnek alkalmatosságok, és seregeim­­nek meg­ rettenthetetlenségek, nem soká minden akadályt el fognak háritani, és hogy az a’ hajós sereg, a’mely Frant­ia országnak azonn vett erő­­szakos uralkodása alatt, a’ mi szigeteinkre való közös bé ütésre volt határoztatva, a’ maga régi zászlói alatt részesülni fog abból a’ ditsörsegből, hogy azon tartó irányoknak , a’ melyek a’ mi Országunkkal oly hos­szas szövetségben és ba­rátságban éltének, vallások, szabadságok, és füg­getlenségek, ismét vis­sza adattassanak. — ,,A’midőn ti, ezen történeteknek örvendez­tek, a’ melyek a’ Britannus characternek fényes­ségét ily magoss gráditsra fel - emelik , mint reméltem ugyanekkor azon hajlandóságban is ép­pen ily készek, vagytok vélem egyesíteni maga­tokat, a’ mely hajlandósággal mi, a’ mi jó és hiv Szövetségesünkhöz az Orosz Császárhoz vi­seltetni tartozunk. Az ő fel­emelkedett gondol-

Next