Magyar Kurir, 1799. július-december (13. évfolyam, 1-52. szám)

1799-11-08 / 38. szám

zeink közül némellyek a’ jóságra nézve még a’ leg híresebb Német országi vizeket­ is felyűl ha­­ladják. Van is kelletek, mert azoknak környé­ke nyáron által egész várossá változik a’ renge­teg erdőkben; bámúlni kell miként omlik a’ nép minden tétöl a’ bor víz forrá okra, de oh miné­­mű­ nagy hátra maradás! ts­ak egy vakaritás uta­sítás sintsen sohul vizeinknek tulajdonságairól, és a’ velek­ élésnek módjáról, minden ember tsu­­pa szokásból gázol által a’ víznek italán. Vak­merő bátorság ! de még nagyobb szégyen azok­­nal, kiktől az utasításnak kellene szarm­ázni! ír­tak ugyan Wagner Lukáts és Barbenius Josef or­vos ur­ak valamit az Erdély Ország! vizekről,de se az egyik se a’ másik szót se teszen a’ vizek­nek erejéről, hasznairól, és a’vélek élésnek mód­járól. Az első 1773 esa­­ndőben egy inaugura­­lis deák dissertatiójában közönség­ben az Erdély Országi orvos vizekről szólt, de a’ munka majd úgy szólván nem egyéb hanem a’vizek’ neveinek egy 45 levélből álló lajítroma, a’ fem­ tökétletes, mert a’ Lápos vidéki borvizeket még nem­ is emliti. Az utolsó német nyelven 1892 esztendőben irt a’ Há­rom -széki borvizekről, azokat bontogatta a’Ké­mia’ útján, de sokkal szerentsésebb lett volna munkájában, ha a’ maga Perceptora B. Crantz he­lyett Torbernius Bergmant követte volna. Tu­dom jól, miért idegenyek hazánk’ orvossal e’ mun­­kától; egyik oka az, hogy a’ viz k’ bontása ne­vezetes költséggel jár Második , mert az a’ Kémiának egyik bajosabb kérdései közzü­l való, mnelyhez nem minden orvos foghat. Én az érdemes Közönségnek azt a’ hajlan­dóságát remélvén, hogy az ő érette teendő köl­tség­t nem hagyja e­gészen nyakamba , az E­dély országi orvos vizeknek tudományos meg visgá­­lásához fogtam. Elsőben az időnkoéli viz vis­­gá­ló Kémikusoknak utasítások szerént egy kö­­Zö­séges sinór mértéket készitettem miként kel- Chemiae Professor Winter/Ur szerént egy kút­nak tökéle­tes meg­visgálása 70­0 forintokba kerül. Analysis aquarum Budmasium 3781 p p. 18.

Next