Magyar Kurir, 1800. január-június (14. évfolyam, 1-51. szám)

1800-04-08 / 28. szám

hogy az északi Amerikai tartományok Angliától el­szakadjanak. Melly szavainak hogy annál na­gyobb erőt adstaff­on, Bonaparte só Conzul ellen is illetlen kifejezésekkel élt, ámbár előbbeni be­­szédjeiben erős­en védelmezte légyen is őzet az Anglus ministerek ellen , avval zárta be orati­­óját, hogy ő meg nem szű­nik azt kívánni, ha azért hadakozik e’ Anglia a’ Francziák ellen, hogy a’ Burboniai hazát előbbi trónusába vissza tegye avagy nem? Fitth minister önnön maga, tsak mosolygás­sal, és válvonogatással felelt Tierneynek ; ellenben Bankesbury nevű tagja a’ Parlamentumnak igy szóllott: Nekünk, úgymond, semmi just nem enge­dett a’ mi Constitutiónk arra, hogy a’ háború és békes­ég dolgában számadásra vonhassuk a’ mini­­steriumot, és tsak akkor kivonhattyuk hivatalj­­öröktől való meg fosztattatásokat a’ Királytól, a’ midőn gyanúsokká teszik önnön magokat. Nem a’ Burbóniai Háznak Királyságba leendő vissza helyheztetéséért, hanem a’ mi tulajdon bátorsá­gunkért hadakozunk mi, melly feltételünk a’ ta­­vaszvilág által is meg elöt fttetett. A’ Frantzia Országi tíz revolutiók is elegendő bizonyságaink nekünk arra, hogy semmi barátságos és békesle­­ges egyezségre nem lehet avval nékilt­k lépni. Ha ma békeleget tsinálunk, holnap újabbat­ meg tö­rik azt azok a’ revolutióhoz szokott emberek. Tehát mindenkor óhajthattyuk a’ Királyi méltó­ságnak oda való vissza vitetését. Mindazáltal , ha oly formák lesznek a­ környülállások, a­­me­y­­lyekben a­ mostani Kormányszékkel is békességet lehet kötni, akkor osztán mi is másként fogunk gondolkozni. — Tagadhatatlan dolog, hogy min­ket a­ Sr. udvar fosztott meg Amerikai öröksége­­ink,- s­e azt is, bizonyos kútfőből tudom, hogy azon hrborúra, me­lynek valóságos szüleménye moltam revolutio, te­ljességgel semmi baj.

Next