Magyar Kurir, 1802. július-december (16. évfolyam, 1-53. szám)

1802-09-24 / 25. szám

­­th­­­Aradról Sept h­ícedik napján.­­Az el m­últ éjjel nagy meny dörgések­kel és villámlások­­kal elegyes zápor első esvén itt , az ide való Vármegye Magazinumába és az uraság haza tar­tója háta megett lévő szalma kazalba a­ ményke be tsapván, tűz támadt. Az utólsóbbat csak hamar meg­últották, hanem az elsőbbet, a* melly­­ben Tok fa, széna, ’s több e’ felé vólt, a* sebes és igen hirtelen el terjedt lángok miatt &* kegyetlen Vulkánus emésztő torkától meg nem lehetett menteni. Az ezen tűz által okoztatott kár sokra megyen, mivel tsak a’ széna is több vólt tíz ezer portiónál* 1Sémét Orszá g, Berlinből, Sept. 6*dikán. A* néhai Királyi herczeg Henrik hagyománya közt sok szép ősi válogatott brilliántos kövek találtatnak, mellye* ket a’ Királyi herczeg asszonyoknak hagyyott a* meg hóit fejegetette. — Az Oldenburgi her­czeg és Lübeki püspök egyszersmind hozzánk jővén , sokszor hos­szasan beszélgetett Felség­ezs Királyunkat. — A* mint beszéliik, a* Lü­beki püspökség helyett néki pótolás fejében a ha*­ tott birtokokkal meg elégedni nem akar. —* Innen tegnap Pétersburgba utazott. — A* m­elly nap hadi seregeink Erfurt városába bé mentek , azon nap 100 fogásból álló ebedet adott a’Mo­­guncziai Kormán­yfiék hadi tisztjeinknek , a’ Ró­mai Császár elégért viselő vendégfogadó ház­ban, Frankfurtból Sept. it­­ik napján. Egyedül I. Sándor Orosz Császár nagy lelküségének kö­­szönheti azt a* Heitersheimi Johanniták nagy mestere, hogy ő is kipótolást nyer el vesztett ö­­rökségei helyett. Kap­e’ ar Német vitézi Rend (Ordo Teutonicus) a’ Rénus bal partj­an bin urál* B b a

Next