Magyar Kurir, 1802. július-december (16. évfolyam, 1-53. szám)

1802-09-17 / 23. szám

szönheti, megmaradása? Mi úgy ítélünk, hogy azon szerentsétlenségek mellett is, a* mellyek azo­kat érték , a’ kik a’ régibb időkben Afrikának el­foglalását meg próbálták, t. i* Don Seba/n­ánty és Ötödik Károlyt­ , mostanában nem lenne Delié? Algíriát azokkal a’ katonákkal elfoglalni, a* kik az Égyiptomi Mameloukokat meg hódoltatták, annyival is inkább, hogy az A’giria béliek te­­­lyességgel semmit nem értenek a’ hadi tudomány­hoz* Hanem egy olyan főnek, a’ miilyen.­a* Bonapartédé , egy erősség és környékeinek leírá­sa , tsak nagyobb hódoltatásokra való út­­ fogna lenni: nem soká az 5 katonáit szem élré az em­ber Marokkótól fogva Barkáig, vagy talam Acra váror­áig. Erre azt mondhatná valaki, hogy elei­,­től fogva jó szemm­el és ijedség nélkül nézték azt, mindenek, ha akár merly Hatalmasság ezen Bar­barus Fejedelmetskéknek kevélységeket meg fe­­nyitette, az ő írességeiket ágyaztatta, hajós sie­regeiket semmivé tette , sőt ha Kolóniát tsinált is magának azoknak birtokaikban. Ez egészszel igaz , ha nem, Tangernek leírása , egy oly gyen­ge Hatalmasságnak kezében v­a’ milyen. Portugál­ba, vagy egy oly távolvalónak , a­ n’ilyen Nagy, Britannia, nem tétettethetik egy fontba, Algiriá­­nak, igy oly nagy, minden féle új próbatételed­re oly kész, és oly nagyra vágyó, ’s oly közel lévő Hatalmasság által való elfoglaltatásával, a’ milyen Frantzia ország. Mi minyájan örömeit szemléljük azt, ha az Algériaiakat, a* meg­bos­­­szantatott HatalmasTágok közzül valamelyik meg senyíti, hanem azt tartjuk más felől, hogy min­den tengeri HatalmasTágokra nézve felette vesze­­delmes lenne az, ha egygyik valamelyik közzü* lök, kiváltképpen pedig Franc­ia­ország, Algé­­riát a* maga számára meg hódoltatná,­ vagy Ko­lóniát tsinálna belőlle. A’ mi a’ Pirisi és londoni újságok között

Next