Magyar Kurir, 1802. július-december (16. évfolyam, 1-53. szám)
1802-09-21 / 24. szám
midőn ez, mint ezen Tanátsnak tagja, ebben először meg jelent volna: — ,, „Érsekséged magais kétségkívül Örvendező szív- Vel szemlén azon vigasságot, a' millyet ezen Tanátsnak tagjaiban az Érekséged kezzikb« való érkezése gejesztett. Minket itt minyájan tsak az a’ gond és mi ik a foglalatosskodtat, a melly a’ te egész életevedet tiszteletre méltóvá tette» Mások a’ vallás, szolgai, és mások a’ törvény » *s mások az igsésg kiszolgáltatói , mi a’ szeren* tsére;ek ügyeinek fószolói, és a’ közönséges jótete-ményeknek esz közlei vagyunk ; egész töregedésünk az, hogy ha isak némelyeknek ínségeiken is könnyebbittsünk; »gisz jutalmunk tsak az, hogy némely könyv: tyeppeket elterjünk. Vagyor» e* oly lélekhez, mind a’ tiéd, egy ean/é l méltóbb foglalatotT.tg ? Köszönetet tartozun* a’ Konváryszéknek, azért, hogy tégedet kövzinSber«ode*t. E* mellett, ha a’ tr«i kozönssgíS örverd e«ésniak* kel, a’ mi egygye», egygyen való érzetterségünket is öszsze traló hatjuk, ép vagyok «*., ** *ri tsetsemd gyermeki koromtól fogva a’ te jótéteményeid által meg tetéztetvén, némaoémüsz reatimet találom abban, hogy hozzád viteltelő elei* től fogva való hajlaodót'ágolna', és érzék* ey tiszteletemet, hatsas valami kevés ceremóniával is, meg bizonyíthatom.“ „A* Külön dolgokra ügyelő Minister Talleyrand egy előadst terjesztett a’ Megtartó Tanátsban az EU- Konzul eleibe, a* mellyben az Algériai Barbarus Fejedelem e’eintersi kevély magaviseletét, és végezetre Bonaparte iránt való mostani meghunyászkodását,vagy maga megalázását, írja le. Sommás foglalatja ezen leírásnak , ennyiből áll: — ,, „Afrikának a’ Középtenget’ mentiben lévő fészaki részén, olyan emberek, laknak, a kik előtt