Magyar Kurir, 1803. július-december (17. évfolyam, 1-53. szám)
1803-08-02 / 10. szám
kát el ragadta , a’ renden fekütt szénát vagy el hozta, vagy haszon vétel nélkül valóvá tette, a’hidakat, házakat, istállokat le rontotta, a’ pintyeket Vízzel bé töltötte. (Itt Bétsben, a’ Leopoldadt nevezetű külső városban egyetlen egy pincze se találtatott, a’ mellybe viz ne lett volna; a’ helyett, a’ mit az első árvíz után, a’ pinczékből ki hoztak, a második áradáskor, két annyi ment azokba.) — Még is, hala légyen az irgalmas egeknek, mind Alsó és Belső Austriában , mind egyebütt, nagy áldás van a’ mezőkben, fürüen telnek a’ szántó földeken a’ keresztek, a’ búza kalászok nagyok és telyesek, úgy hogy, egy 15 kévéből álló kereszt, sok helyen, két mérőnél is többet fizet. Magyar Ország. Azon idő alatt, mig a’ Bal. Füredi savanyú vízzel való éléshez nékem szerentsém valt, szájhos levelek küldettek az én titulusom alatt ide Bécsbe, rész szerént azért, hogy válaszolljak annak idejében , rész szerént pedig, hogy az azokba feljegyzett tudósításokat a’ Magy. Kurírba iktatnám bé. — Az elsőbbek kívánságának, a’ mennyiben illyenkor öszve gyűlni szokott foglalatosságim engedték, eleget tenni kívántam. — Azon tisztelet, mellyel a’ Nem. Publicum eránt eleitől fogva viseltettem, és viseltetek még most is, töllem azt kivannya, hogy a’ távol létem alatt nékem küldött fontosabb tudósításokat is, ámbár több hólnapokkal ennekelőtte történtének légyen is, közönségesekké tegyem, de nem egyszersmind, mert így sok nevezetes külföldi történeteket el kellene halgatnom, hanem több posta napokon. Ilyenek: E. H. Maró thról, N. Honth Vármegyéből, Jimius if-ik napján. Bizodalma« Jó Uram! fia«