Magyar Kurir, 1803. július-december (17. évfolyam, 1-53. szám)

1803-08-02 / 10. szám

ifjú asszonyokat, a’ kiket vagy nagy árron el ad­nak az Afrikai vásárokon, vagy örökös rabságban hagynak magoknál. Ezek a’ Barbarusok, a’ kik egyébb aránt min­den Európai tengeri Hatalmasságok eránt, a’ mel­lyentől esztendőnként ajándékokat nem vesznek, ellenséges szivvel viseltetnek, a’ Majlandi­no-ik Júniusi tudósítások szerént, az Olasz Respublika eránt való tiszteleteknek különös tanúbizonyságát adták annyiban, hogy egy Rimini lakos kereske­dő hajóját el­rabolván, mihelyt annak tulajdosa tudtokra esett, azonnal nemcsak­ vissza adták el rab­lóit hajóját, hanem a’ nékie az által okozott kárt is ki­pótolták. Nápolyból Julius 2 ik napján. Mihelyt Admirál N­e­­­s o­n a’ Máltai szigethez el jutott, mingyárt intézeteket tett az eránt, hogy azok a’ Nápolyi és Siciliai Kanálisok, a’ mellyeken az Ad­­riatikumi tengerbe, és az Archipelagusi szigetek­­hez alkalmatos út vagyon, bé zárattattatsanak. — Egyszersmind a’ Fels. Nápolyi Királyhoz küldött levelében magát akként nyilatkoztatta ki, hog­y né­ki királyi parantsolat adatott az eránt, hogy mi­helyt a’ Frantziák Nápoly és Szicília Országakba tsak egy lábokat is bé teszik, mingyárt mint el­lenséges Státusokat úgy tekintse azokat, és ha a’ szükség azt kivá­nya, Nápoly városát is ostrom alá rekes­sze. Nagyon sajnállya (így ir tovább Lord Nelson a’ Királynak) hogy ő annak a’ Fejede­lemnek, a’ ki őtét számtalan jótéteményeibe része­­sitette, i­ly kedvetlen hírrel udvarolni kinszeritte­­tik : mindazáltal ha Ő azokat a­ maga uralkodó Fejedelmének tartozó engedelemmel mérő serpenyő­­be tetizi, ez amazokat le­nyomja, és következésbe-

Next