Magyar Kurir, 1803. július-december (17. évfolyam, 1-53. szám)

1803-08-02 / 10. szám

gyékbéli lakosokból állanak, a’ kik valamint a tengeren való evezéshez, úgy a’tüzelő fegyverhez is jól értenek, a’ kik hogy annyival bátrabban vi­­sellyék magokat, minden teendő nyereségnek né­­kiek ígérték a’ harmad részét. G­e­nu­á­b­ól Julius y-ikon. A* Luckai G o n* f­a­­­o n i e r, és az oda való né­gy Tanáts, azt vég­zették a’ jelenvaló háborús környülállások közt, hogy az Anglusok és Frantziák közt újabban kez­dődött háborúnak egész folyása alatt, egy Anglus­­nak se légyen ezen Respublika földjére menni, ’s ott tartózkodni szabad. E’ mellett minden Anglus por­tékáknak bé­vitelét meg tilalmazták. (Gonfalo­nier­n­e­k neveztetik ennek a’ Respublikának fe­je és igazgatója, a’ melly szó zászlótartót teszen tulajdonképen.) Fr. Kardinál Flesch, az első Coozas vér szerént való attyafia , mint az Fr. Respublikának Római Sz. Székhez rendelt követtye, ezen folyó J­uliusnak i­ső napján érkezett meg Rómába. G­e­n­u­á­b­ó­l Junius 29 ikén. Anglus Admi­­ral N­e­ls­o­n , a’ ki a’ kormányára bizatott flot­tával a’ közép tengerben jár, kél, és vigyáz, egy hirdetményt tétetett ottan közönségébe, a’ melly sze­­xént, minden nemzeteknek hajóikat , a’ mellyek vagy Frant­ia­ vagy ezekkel frigyes, kikötőhelyek­ből eveznek ki, vagy azokba bé menni igyekez­nek , az Anglus hajók által el fognak vétetőd­­ni. — Azok az Afrikai haramia Statusoknak zsák­­mpányozó hajóik, a’ mellyek az Olasz Országi földre ki szálhatnak, nem minden embert visznek el min­den különbség nélkül rabságra, ha igen csak a’szép ifjakat, kiváltképen pedig a’ szép hajadonokat és

Next