Magyar Kurir, 1803. július-december (17. évfolyam, 1-53. szám)

1803-11-22 / 42. szám

dia , az Angliával által ellenbe lévő tenger partok­­hoz gyülö­tt,és valamint a’ tüzelésben, úgy a’ hajók­ra való jel úgy az azokbó’való kiszállásban szüntelen gyakoro­lya magát. — A’ ki szállásra készített flot­ták is el készü­lék, és azoknak mozdulásba való tételekre egyedül a’ Bonaparte jelenléte kívánta­tik. Minden Hollandiában lévő Franc­ia ’s Belga katonaság a’ Texeli kikötő helyhez, és a’ Z*■- t­a n­d i­á­b­a, és Maas vizéhez sebes lépesek­ké­ m­arsirozni parantsoltatott, olly véggel, hogy a’ már ott is ki kérű­lt hajókra szállitattassanak. — Ezen Anglia ellen küldendő expeditiónak sze­­rentsés végződéséről a’ Frantziák sem­mit sem ké­­telkednek, és eleve is örvendenek az őket ott váró nagy nyereségnek.“ A’ Fr. Respublikának Lisszabonban lévő kö­­vetjét Generál L­a­n­n­es­­, Portugáliának mostani Regense a’ Braziliai he­rezeg maga asztala mellé ültetni méltoztatott, mellyhez ritka követ minister­­nek van ott szerentséje. A’ nevezett Generál azt írja , hogy az Anglusok közt egy részről, és a’Spa­nyolok ’s Portugaliusok közt más részről táma­dandó háborúról többe semmi kétség nem lehet. Minémű indulattal viseltettek a’ Lisszabonai Kir. udvar a’ Fr. Kormányszék iránt, abból is nyilván való, hogy a’ nevezett Fr. Generálnak minap ízü­letett magzatját a’ Braziliai herczeg és herczeg asszony vették fel a’ szent keresztségben. Egy Bau­din nevezetű Fr. hajós kapitány, a’ kit a néhai Cock Anglus Kapitánynak példá­ja, e’ világ esméretlen földjeinek keresésére ösz* tönözött vala, Polynéziának, az az, e’világ ötödik részének Port-Jackson nevezetű co­­lámájából, még a’ múlt­­862*ik esztendőben, No.

Next