Magyar Kurir, 1804. július-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1804-10-19 / 32. szám

4SS ír vit­él az oroszokra Ütni, és azokat körülkeríteni akarják válni. Henem az Oroszok vitéz ellent­­állása, ’s nevezetesen az­­ igen kemény ágyúzá­sok, a’ mstlly által az ellenséges seregek kapott rettenetes kárt okoztak, azoknak minden igyeke­zeteiket fern­vivá tették, és a’ Persák, io órákig tartott igen vakmerő verekedés után, magokat nagy rendeletlenséggel viszsza* vonni , kéntelenittettek. Az Orosz seregek vesztése ezen ütközetben igen tsekély vált, az ellenségének ellenben igen nagy­nak kellett lenni, de a’ mellyel azonközben bi­­zonyosan meghatározni lehetetlen, azért, minthogy a’ Persák a’ magok religiói princípiumaik szerint minden törekedéssel azon szoktak lenni, hogy holt­jaikat és sebeseiket a’ tsatázó mezőről elvihessék, a’ mellyben annyival is inkább boldogulhattak ezen csatában, minthogy az Orosz lovasság az kér­­getésekre nem várt elegendő fiammal. — A’ kö­vetkezett napon (ii ben) nem múlatta egy Persa is magát — 22 ben és 23 ban ismét megjelent egy 12 ezer emberekből álló lovas ellenséges sereg , hanem az előbbeni tsata­béli példa jutván kéltség kívül eszébe, egy ágyú­lövésnél közelebb joci nem bátorkodott, henem háta; fordítván «havazott.— 24-ben ismét tsendesség vélt. —25 ben előbb moz­dította seregeit az Orosz vezér, és a’ Sang­a vi­ze partján Sa­vagart« mellett telepítette meg őket, a’ melly helly 7 Orosz mértföldnyire fek­­szik E­ri V­a­n város­ától, a’ melly­ben még ekkor Persa katonák voltak őrizeten, hanem nem soká onnét is elűsedd­tek, a’ nevezett vizen által úsz­­ván. —­„Juh. 30 kán az Orosz seregek is, minekután-

Next