Magyar Kurir, 1804. július-december (19. évfolyam, 1-52. szám)
1804-10-19 / 32. szám
4SS ír vitél az oroszokra Ütni, és azokat körülkeríteni akarják válni. Henem az Oroszok vitéz ellentállása, ’s nevezetesen az igen kemény ágyúzások, a’ mstlly által az ellenséges seregek kapott rettenetes kárt okoztak, azoknak minden igyekezeteiket fernvivá tették, és a’ Persák, io órákig tartott igen vakmerő verekedés után, magokat nagy rendeletlenséggel viszsza* vonni , kéntelenittettek. Az Orosz seregek vesztése ezen ütközetben igen tsekély vált, az ellenségének ellenben igen nagynak kellett lenni, de a’ mellyel azonközben bizonyosan meghatározni lehetetlen, azért, minthogy a’ Persák a’ magok religiói princípiumaik szerint minden törekedéssel azon szoktak lenni, hogy holtjaikat és sebeseiket a’ tsatázó mezőről elvihessék, a’ mellyben annyival is inkább boldogulhattak ezen csatában, minthogy az Orosz lovasság az kérgetésekre nem várt elegendő fiammal. — A’ következett napon (ii ben) nem múlatta egy Persa is magát — 22 ben és 23 ban ismét megjelent egy 12 ezer emberekből álló lovas ellenséges sereg , hanem az előbbeni tsatabéli példa jutván kéltség kívül eszébe, egy ágyúlövésnél közelebb joci nem bátorkodott, henem háta; fordítván «havazott.— 24-ben ismét tsendesség vélt. —25 ben előbb mozdította seregeit az Orosz vezér, és a’ Sanga vize partján Savagart« mellett telepítette meg őket, a’ melly helly 7 Orosz mértföldnyire fekszik Eri Van városától, a’ mellyben még ekkor Persa katonák voltak őrizeten, hanem nem soká onnét is elűseddtek, a’ nevezett vizen által úszván. —„Juh. 30 kán az Orosz seregek is, minekután-