Magyar Kurir, 1805. július-december (19. évfolyam, 1-46. szám)

1805-10-25 / 34. szám

isiben kellett E. Kis. Hercegségének azt félbesza­­kasztani a’ számtalan vivát kiáltások miatt, me­lyektől (a’ mint mondám) öt házámban harsogott a’ palota. Nem titkolhatták a’ Státusok gerjedd­­meket, önnön szemeimmel látván, hogy minyájok­­nak könnyeztek szemeik; hát még a’ 1zivek mii­lyen indulatokkal telt meg ! Bizonyára minyájan fegyvert fogtak volna azon szempillantatban, ha a­ környülállások további tanácskozásokra nem tar­tóztatták volna személlyeket. Ezek után Méltóságot Personális Ur szóltam- tott meg, és egy rövid diák beszéddel mint E. Cs. Kir. Felségének Kegyelmességét, mint Eő Kir. Her­­czegségének kegyess­égét a’ Statusok, nevében meg­­köszönvén ki kérte, hogy mind a’ Kir. Proposit­­­ók, mind Eő Felségének, és Eő Kir. Herczegségé­­nek beszédjeik nyomtatásba adattassanak , a’ mi meg is lett. s Hadi Történetek. A’ Bétsi Udvari Ujjságban ezek találtat­nak : — ,,A’ Tyrolisból jött tudósítások szerént, azok a’ megsebdsedett katonák, a’ kik a’ Bavariai vi­dékekről a’ Tyrolisi szoross pas­szusoknál, neve­zetesen Reittinél és Scharnitznál kerestek és ta­láltak vala menedék hellyel, azt a’ későbbre nem igaznak találtatott hirt terjesztették ott el Okt. 12- kén ellve , hogy az ellenség Monachium ii Schon­­gau felöl 30,000 emberekből álló sereggel nyomúl­­na Tyrolisnak. Az ellenséges nevezetesen a’ vis­­gálodásra kiküldetett és nagyobbadon Bavarus Könnyű-Lovasokból álló csoportok, már valóság­gal járkáltak is Tyrolisnak Kuspein nevű határ­vára szomszédságaiban L­enginsnél, és Aibling fe-L 1 2

Next