Magyar Kurir, 1805. július-december (19. évfolyam, 1-46. szám)

1805-09-17 / 23. szám

*a’ módja esméretesebbek, hogy sém alkalmatos­nak tartódhatna arra, hogy efféle mocskoltatások­­nak magát kitehesse. Sándor Császár megítélheti maga, hogy e* kettő közzűl mellyiknek veheti több hasznát, annak-é, ha azon Systemája mellett meg akar maradni, a* mellynek felvételére idegen su­gallások által vétetett rá, vagy pedig, ha a­ mér­­tékletesebb, igasságosabb, és bölcsebb gondolkodás* módjára vis­sza­térénd. Néki nagyobb haszn*­ van felfüggesztetve attól, hogy önnön maga tér­jen ezen gondolkodás* módjára vis­sza, mint Fr.­országnak attól, hogy otet arra vis­sza térittse« Ez az ő maga megváltoztatása csak önnön ma­gába való­­szállásának gyümöltse, alkudozása tár­gya pedig soha sem lehet» A’ mi Angliát illeti,­­ Cs. F.go olyan aján­lás tett , nyolcz hónapoknak előtte , a’ mellynek bécse magára vonta Európának figyelmetességét, és a’ melly bizonyosan nem maradott volna jó kö­vetkezés nélkül, ha Anglia tsak a’ maga erejit és tehettségit vette volna tekintetbe. Hanem a’ Lon­doni Udvar’ feleletéből nyilvánságosan kilátszott, hogy ő tsak abban az esetben gondolkodna a’ bé­­kai­égen, midőn semmi reménsége nem volna töb­bé hátra, az eránt, hogy a* száraz földet lángba boríthatja, és Német ’s Olasz országokat vérbe fe­­resztetheti és hóti tettekkel fedeztetheti. Ezen, és éppen csak ezen egygyetlen egy czélzással folyamo­dott , az Orosz Birodalom’ közbejöveteléhez. A’ Bécsi Kabinétum sokkal megvilágosodottabb, Hogy sém megtsalattatni engedte volna magát, ha szintén Anglia már a’ maga planumait és indító-okait a’ maga alkalmatlan nyilatkoztatásai és fegedelem-

Next