Magyar Kurir, 1805. július-december (19. évfolyam, 1-46. szám)
1805-09-17 / 23. szám
ajánlásai által külömben is előre és méretessé nem tette volna, a’ melly nyilatkoztatásokkal és ajánlásokkal mintegy megszállva tartotta a* Bétsi Udvart, hogy a’ fegyverfogásra ismét rá vehesse. Az ilyen Udvarról (t. i. mint a* Londoni)nem reméllhetni azt, hogy a* mérséklettség és egyenesség tanácsát meg lehesően vélte kóstoltatni, sőt az önnön legbecsesebb javáról is beszéltem vélte, haszon nélkül való dolog lenne. A vak indulatok ellent állanak néki abban, hogy ezt szivére vehesse. Az elhitetésnek nincsen rajta többé semmi hatalma. Hanem Austria kéntelenítheti Angliát annak tselekedésére, a’ mire ötét baráttságos közbenjárás által soha rá nem vehette volna. Ennek véghez vitelére nem kívántatik néki fém erő fém fenyegetőűzés, hanem tsak egy tsupa együgyü lépés, a’ mellyel t. i. által láttathatja Angliával a’ maga tehetetlenségét. Anglia tudja azt és nem egyszer nyilatkoztatta ki, hogy egyedül az Orosz Birodalom neki semmit nem segíthetne, és hogy rá nézve semmi segítő fordulás nem érne semmit, ha egyszersmind Srusszia és Austria által is nem segíttetne. Prusszia minden előfordult alkalmatosságokkal kinyilatkoztatta, hogy a’ Franciaország ellen intéztető ellenséges projektumokban soha semmi esetben nem fogna részesülni. Tegyen az Austriai Császár is egy ilyen nyilatkoztatást, ’s azonnal érezni fogja Nagy Britannia is tulajdon javát, amely erádt többé semmi nemű önnön maga megtsalása által nem vitetik tévelygésbe; megvilágosodott gondolkodású embereivel egygyetértvén állal fogja látni, hogy az Amiensi Kötés fel.