Magyar Kurir, 1805. július-december (19. évfolyam, 1-46. szám)
1805-10-18 / 32. szám
Mindazáltal hogy semmi szinnel ne menthesse a’ Vál. Fejedelem a’ maga igéretének meg törését, Eö Csász* Felsége Gróf Bud követje által abban is meg egyezett, hogy a’ Vál. Fejedelem ármádiája különös seregben maradjon, és azon akadály is, mellyröl a’ Vál. Fejedelem Septemb. 8 ik napján Eö Cs. Felségéhez küldött levelében emlékezett, az örökös herczegnek okos tselekedete által el hárittatott; sőt a’ mi több avval is meg elégedett volna Császár Eö Felsége ha a’ Vál. Fejedelem a’ Palatinatust, vagy leg alább a’ Bavariai truppokat szabadtsággal haza botsátotta volna, a’ mint hogy ezt Gróf Bud követe által tudtára is adatta. De mindent meg vetett, és ki terjesztett kezekkel fogadta a’ Frantzia hadi seregeket a’ Válmányfiékkel való alkudozásnak, ’s nem is tett az ellen egyébb ki fogást, hanem hogy Monachium és Nymphenburg környékeikkel együtt minden hadi népnek által marfirozásoktól szabadak legyenek. Végtére a’ mi az által menő hadi népnek segitségére szükséges requisitiókat illeti, abban a’ Franczia ármádiának gyakorlott szokását követték , másként nem lehetne ellenek állani. Mindazon által a’ Francziáknak, Német Országba tett bejövetelektől fogva tett requisitióikból könnyű azon nagy különbséget megtlni, mely az Angtriai és Franczia ármádiáknak requifitióik közt vagjon..