Magyar Kurir, 1806. január-június (20. évfolyam, 2-46. szám)
1806-02-21 / 15. szám
220 ha minden környőlállások között nagy bizodalmamat selyheztatem, úgy magam is el nem mulatom az ehnekutásna előfordulandó minden alkalmatosságokkal a’ H.ged érdemeit haszonra fordítani. Béts Febr.. 12-kén, 1806. „Ferentz. Magyar Ország. Guta, Neograd Vármegyében Febr. 16-kén. A’ kit a’ Haza’ szeretete lelkesít, az a’ Felséges Rendelés’ következésében, a’ tegnapi hála adó , jeles és emlékezetes napon , bizonyosan szivesen örült ’s örvendezett, ’s a’ minden viszontagságokat az Emberiség’ javára böltsen forgató ’s elintéző Istent áldotta , hogy a’ rövid ideig tartott de súlyos háború után, vissza hozta a’ Nemzetek közzé a’ kívánatos, áldott, szent Béksiséget ’sel nem múlatta Felséges Fejedelme’ ’s Királlyá’boldogúlásáért buzgón könyörögni a* Mindenhatónak a hála - adó ditséretek’ örvendetes hangjával eltölt Templomokban* Tek. Nógrád Vármegy® az elsők közzé tartozik, kik e’ nevezetes napot jelesen meg ülték. Vége hoszsza nem vélt, mindenfelé, a’ tűz okádó nagyobb ’s apróbb mozsarak’ ’s puskák’ ropogásának ’s dörgésének. Szintúgy vetélkedtek a’ helységek a’ napnak az ő ditsőitésében. B. Gyarmaton majd nem mindnyájan Öszve voltak gyülekezve a’ Tek. Karok és Rendek, kik a’ Templomokban ditsőségesen végbe ment áhétatosság után, a’ Nap’ utóbbi részét a’ füvet ’s ízemet gyönyörködtetö mulatságok között vigan töltötték el. Magok a’ kisebb gyülekezetek is ki akartak magokért tenni. A’mi Gutai Ekkléziánk’Papja Tiszt, Greguss Mihály Ir.