Magyar Kurir, 1808. szeptember-december (22. évfolyam, 28-53. szám)

1808-11-22 / 42. szám

1549 Berekesztő szavait azon Megköszönő írásnak, mellyet a’ Törvényhozó Gyűlés Napoleon Császárhoz küldött, és a’ mellyet a’ Gyűlés’ Elölülője Gróf Fon­tanes a’ Császár előtt felolvasott, közelébről kiad­ták , most itt következik annak eleje is: — “ ,, Császár! a’ Törvényhozó Gyűlés a’ Felséged’ lábaihoz teszi­ le azt a’ Megköszönő Írást, a mely­nek Felségedhez való intéztetését vélle egygyütt az egész Frantzia nemzet határozta­ meg. Az az atyai indu­lat, amelly a’ thronusból tartatott beszéd­­ben kifejeztetett, szeretetet és hálaadást gerjesz­­tett mindenütt (mindenha'). A’ leg nagyobb vezér tehát tsak ugyan esnér valami héresibbat, valami­re sebesebbet, mint a’ gyözedelem! Úgy vagyon igen is , Császár! mi a’ Felséged tulajdon szájából hallók (hajlánk), hogy légyen a’ fegyver erejénél valami nagyobb, valami tartósabb erő, t. i. az, a’ melly a’ törvényeken , ’s a’ nemzeti intézeteken fundáltatik. Azok a’ Törvényes könyvek, mellyek a’ Felséged böltsessége által irattattató, a’ F.ged országhódolta­­tásainál tovább terjednek, és husz nemzeteken ural­kodnak , a’ melly nemzeteknek F.ged a’ foltévőjök. A Törvényhozó Gyűlésnek azokat a’ tsendes gyö­­redekneket szükség mindenek felett magasztalni, a’ me­lyeknek mindenkor az emberi nemzet áldásai szok­­tak lenni nyomban követőik. — „Nékünk minden kötelességünk a­ törvényho­zásban és Finant­ia’ elintézésében határozódik , a­ melly két féle jó tétemént mi F­gedtől nyertük. Fel­séged’ számára volt fenntartatva, az, hogy egy szé­­lesen kiterjedő birodalomnak omladozásai között a’ társasági köteleket, feltalálván, a’ le°, p­usztítóbb hadalkozás közben a’ Státus boldogságát mely reá­­lit­­sa.

Next