Magyar Kurir, 1808. szeptember-december (22. évfolyam, 28-53. szám)
1808-11-22 / 42. szám
1549 Berekesztő szavait azon Megköszönő írásnak, mellyet a’ Törvényhozó Gyűlés Napoleon Császárhoz küldött, és a’ mellyet a’ Gyűlés’ Elölülője Gróf Fontanes a’ Császár előtt felolvasott, közelébről kiadták , most itt következik annak eleje is: — “ ,, Császár! a’ Törvényhozó Gyűlés a’ Felséged’ lábaihoz teszi le azt a’ Megköszönő Írást, a melynek Felségedhez való intéztetését vélle egygyütt az egész Frantzia nemzet határozta meg. Az az atyai indulat, amelly a’ thronusból tartatott beszédben kifejeztetett, szeretetet és hálaadást gerjesztett mindenütt (mindenha'). A’ leg nagyobb vezér tehát tsak ugyan esnér valami héresibbat, valamire sebesebbet, mint a’ gyözedelem! Úgy vagyon igen is , Császár! mi a’ Felséged tulajdon szájából hallók (hajlánk), hogy légyen a’ fegyver erejénél valami nagyobb, valami tartósabb erő, t. i. az, a’ melly a’ törvényeken , ’s a’ nemzeti intézeteken fundáltatik. Azok a’ Törvényes könyvek, mellyek a’ Felséged böltsessége által irattattató, a’ F.ged országhódoltatásainál tovább terjednek, és husz nemzeteken uralkodnak , a’ melly nemzeteknek F.ged a’ foltévőjök. A Törvényhozó Gyűlésnek azokat a’ tsendes györedekneket szükség mindenek felett magasztalni, a’ melyeknek mindenkor az emberi nemzet áldásai szoktak lenni nyomban követőik. — „Nékünk minden kötelességünk a törvényhozásban és Finantia’ elintézésében határozódik , a melly két féle jó tétemént mi Fgedtől nyertük. Felséged’ számára volt fenntartatva, az, hogy egy szélesen kiterjedő birodalomnak omladozásai között a’ társasági köteleket, feltalálván, a’ le°, pusztítóbb hadalkozás közben a’ Státus boldogságát mely reálitsa.