Magyar Kurir, 1810. június-december (24. évfolyam, 1-66, 7-52. szám)

IV. Fertály Esztendő - 1810-10-19 / 11-12. szám

kasztatott, a­ titkos kereskedés azonnal annál erőssebb lábra kapott. Párisba bizonyos tudósí­tások érkeztek az iránt, hogy ha az Anglus ha­jók maguk egyenesen be nem hozhatják is fabri­­káikbéli portékáikat a­ száraz­földre, az Indiai portékák csakugyan még­is utakat találnak, ne­vezetesen Hotsatziában, Mecklenburgban, Své­­tziai Pomeraniában , a' Prüszszas partokon, ’s egy részint még a’ régi Westphaliai Kerület’ vi­dékein is, a’ béhozattatásra. Ki­nyilatkozott az is, hogy ezen portékákat Német Országi Speku­lánsok vásárolták­ fel Angliában, és hogy az An­glus tulajdonosok tsak arra kötelezték­ el mago­kat, hogy az eladott portékákat a’ száraz földre valahova kiteszik, lássák azután a’ Német Spe­kulánsok, miként vitethetik onnét tovább, ’s mi­ként adhatják­ el. Többire neutrális , kiváltkép­pen Amerikai zászlós hajók hozták az Európai partokhoz a’ portékákat. A’ kikötőhellyekben , a’ hova a’ portékák kitétettettek, Biztosaik vol­tak a’ Német. Spekulánsoknak , a’ kik azokat ál­­talvévén, szekereken vagy folyó vizeken tovább ki­ldették. Ilyen módon folyt­ be a’ sok Indiai és Anglui szerzemény az Európai partokra , ’s így folyt ezekről szélivel Német Ország’ belsőbb ré­szeire, Helvétziába , ’s­ még Frantzia ország­ba is. — „.Minthogy pedig a’ kereskedésnek ezen mód­ja a’ Frantzia Országrészék politikai systemájá­­val egyenesen ellenkezett , tehát ennek is meg kellett szűnni. Pruszsziát arra vette alkuldozások által a’ Frantzia Országrószék , hogy az Indiai portékáknak a’ maga tartományaiba neutrális ha­lkon való béhozattatásokat megtiltsa. Hogy

Next