Magyar Kurir, 1810. június-december (24. évfolyam, 1-66, 7-52. szám)
IV. Fertály Esztendő - 1810-10-19 / 11-12. szám
kasztatott, a titkos kereskedés azonnal annál erőssebb lábra kapott. Párisba bizonyos tudósítások érkeztek az iránt, hogy ha az Anglus hajók maguk egyenesen be nem hozhatják is fabrikáikbéli portékáikat a szárazföldre, az Indiai portékák csakugyan mégis utakat találnak, nevezetesen Hotsatziában, Mecklenburgban, Svétziai Pomeraniában , a' Prüszszas partokon, ’s egy részint még a’ régi Westphaliai Kerület’ vidékein is, a’ béhozattatásra. Kinyilatkozott az is, hogy ezen portékákat Német Országi Spekulánsok vásárolták fel Angliában, és hogy az Anglus tulajdonosok tsak arra kötelezték el magokat, hogy az eladott portékákat a’ száraz földre valahova kiteszik, lássák azután a’ Német Spekulánsok, miként vitethetik onnét tovább, ’s miként adhatják el. Többire neutrális , kiváltképpen Amerikai zászlós hajók hozták az Európai partokhoz a’ portékákat. A’ kikötőhellyekben , a’ hova a’ portékák kitétettettek, Biztosaik voltak a’ Német. Spekulánsoknak , a’ kik azokat általvévén, szekereken vagy folyó vizeken tovább kildették. Ilyen módon folyt be a’ sok Indiai és Anglui szerzemény az Európai partokra , ’s így folyt ezekről szélivel Német Ország’ belsőbb részeire, Helvétziába , ’s még Frantzia országba is. — „.Minthogy pedig a’ kereskedésnek ezen módja a’ Frantzia Országrészék politikai systemájával egyenesen ellenkezett , tehát ennek is meg kellett szűnni. Pruszsziát arra vette alkuldozások által a’ Frantzia Országrószék , hogy az Indiai portékáknak a’ maga tartományaiba neutrális halkon való béhozattatásokat megtiltsa. Hogy