Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)

1811-03-26 / 25. szám

azoknak terméseiket el nem adhattyuk ? Mire va­lók a’ mi pompásan készült fabrikálok minden eszközeinkel együtt, ha azoknak tsinalmányai­­kat pénzé nem tehettyük? Ezekből következett a’ mi kereskedésünknek megtsökkenése , ebből következtek a’ sok bankeretok. — Azok a’ sok ezer emberek , a’ kik ekkorig fabrikáinkban fog­­lalatoskodván magoknak kenyeret kerestek , ken­terének lesznek élelmeket másképen, és másutt keresni, és vagy Amerikába ki vándorlani, vagy a’ földmiveléshez nyúlni, melly nem a’ leg jobb állapotban van hazánkban.“ A’ Londoni 2 ik Mártziusi tudósítások igy szólnak : Igen szomorú híreket vettünk a’ száraz Európából. — A’ Frantzia Császár parantsolat­­jára, nemtsak Frantzia Országban, hanem má­sutt is megégettetnek az Angliai fabrikátumok; sőt azt hirdetik, hogy minden, a’ ki Angliával kereskedésbeli levelezésben botsátkozni bátorko­­­dik , minden vagyonát el­veszti, és 10 esztendeig való fogságra szententziáztatik. Különös dolog hogy a’ midőn Napoleon Császár ezt miveli, ugyan akkor azt is meg engedi, hogy Frantzia bort, égett bort, gyümöltsöt, és életet lehessen Anglia Országba hozni. A’ Fels. Angliai Király naponként mind job­ban jobban érzi magát , gyakorta sétálgat a’ Windsori kertben, de az Ország kormányának igazgatására még most nem­ alkalmatos, ’s ta­lán , életének hátra lévő részét nyugodalomban kívánván el tölteni, ahol többe nem is fog nyúlni.

Next