Magyar Kurir, 1811. július-november (25. évfolyam, 1-39. szám)

1811-09-17 / 23. szám

54 hajókká változzanak által. Erre azt jegyzi meg a­­ Monitor , hogy akkor fognak az Amerikabéliek tökélletes szabad nemzetek lenni, midőn vitor­láidat méltó tekintetben tartani, és tengeri keres­kedéseket szabad tettzések szerént való adó alá nem fogják az Anglusok vetni, ez pedig akkor leszen, midő­n 30 línea hajójok , és 30 fregatjok áll késszen. Ezeknek építtetése nem okozna né­­kiek annyi költséget, mint a’ mennyi kárt tesz­nek nékiek az Ánglusok. Szükség, hogy vagy azon 30 línea hajónak, és 30 fregatoknak kiké­szítése végett mindent feláldozzanak az Amerika­­béliek, vagy mástól való nem függésekről egész­len lemondjanak, és nyakokat az Anglusoknak vas jármok alá vessék. St. Ma Jóba, azon nevezetű szigetnek neve­zetes városába, és kikötő­ helyébe számos levelek küldettek Angliából az odavaló kereskedőknek. E’ tárgyról ílly jegyzést adott ki a’ Journal de V Empire czímű újság leveleknek szerzője : — „Soha sem volt az Anglus kereskedés olly rogy szorultságba, mint most, soha sem val­lottak annyi kárt a’ kereskedők, soha sem tsüg­­gettek el annyira, mint most. Többnire mind meg szegényedtek. Kevés munkája lévén a’ fáb­­rikáknak, sok munkások elbotsátattak , a’ kik egyébbel nem segíthetnek magokon, hanem az mint Perceval minister nékiek mondotta, a’ pat*­rontaskával. . . A’ Londoni napkeleti, ’s nap­­nyúgoti magazinumok coloniális vagy Indiai por­tékákkal úgy tömve vannak , hogy ebben az esz­tendőben 42000 font sterlingen kellett magazi­­numokat bérbe fogadni. Az Indiai kereskedő­tár-

Next