Magyar Kurir, 1811. július-november (25. évfolyam, 1-39. szám)
1811-11-08 / 38. szám
66. Valaha, mert bekötve kézírásban könyvei közt találtattak. — Unokái közzűl a’ most élő Nagy Méltóságú Gróf Ledényi Ferentz Eő Excellentziája, Országunk zászlós ura, adta azokat ki a’ múlt esztendőkben nyomtatásban, ’s annál fogva régi Ősének fényes érdemeit kívánta ezzel a’ háládatos Gróf Magyar Hazája előtt emlékezetbe hozni. Emlékezetes és megilletődést gerjesztő dolog, hogy a’ napokban, Octobernek 21y ikán olly szerentsés lett ez a’ nagy méltóságú Gróf, hogy az említett Gr. Lechenyi Pál Érsek koporsójának is, mellyre Wandorfon , Soprony K. Sz. Város mellett, a’ hajdani Paullinusok klastrotmának kriptájában véletlenül reá akadtak a’ birtokosok (a’ kőszén árendások, kik azon kriptát pintzére szándékoznak fordítani) azt a’ különös tiszteletet letette, hogy pompássan két fiaitól, úgymint Szechéay Lajos és Páll ifjú Grófoktól lóháton kísértetve gyalog emberek által Nagy Czenkre, a’ Famíliának újonnan és igen szép ízsel épült mausoleumába általtétette. A’ koporsóban a’ test olly tsudálkozásra méltó épségben, egész tét esztendők által megmaradt, hogy annak homloka, rajzait képéhez még most is szembetűnőképpen hasonlít, kivált kezebőre tsak nem hasonló az élő ember kezeböréhez, selyem öltözetje a* hóti testnek szinte úgy nagy épségben maradt.“ „Úgy találtatott azon klastrom régi lajstromában, hogy a’megboldogult Érsek Bétsből viszsza térvén, az Austriai határon, Wimpassingban meg betegedett , és Sopronyban tsak hamar meg is hólt, ’s úgy temettetett a" Wándorfi Paulinus»okhoz, kiknek szerzetéből lépett ki a’ Püspök- P . 2