Magyar Kurir, 1813. július-december (27. évfolyam, 1-52. szám)

1813-10-26 / 34. szám

Radúl, a­ midőn a’ ti szüleitek, atyátok­­fiai, rokonitok és barátitok, nem lesznek többé as ő véres verejtékeikkel ama jöve­vényeknek adófizetői, ti nektek is legyen mind szívetek, mind akaratotok azt az idő­pontot előhozni és polgártársaitok­­szakad­tságáért azoknak a’ nemes nemzeteknek ármádásokkal együtt viaskodni, a’ kik e­­gyedűl érettünk öntik ki véreket a Nemet Országban. „Már is sok Re­nus Szövetsé­gbéli Baj­­társaitok és barátitok azoknak rendibe ál­lottak, a’ kik Német Ország szakadtságáért; a’ Baváriai és Würtembergi hadi népek, né­hány tudósítások szerént a’ Frantziáknak szövetségektől elállottak, és e’ folyó hót­nap 23-ikán, a’ Srakszóniai Király nevét viselő batallion is , mellynek Kommendán­­sa én vagyok, a' Heynier corpusától elal­ván a’ Svétziai armadához állottak. „Itt, és a’ Svétziai Fels. Korona I Her­­tzeg védelme ’s vezérlése alatt, a’ kit ti az Austriai táborozásban, mint Fonté- Corvot hertzeget­, mint vezéreteket esmer­­tetek, és tiszteltetek, a’ kihez titeket a’ ti hajlandóságtok és háládatosságtok kap­­tsólt vala, ’s a’ ki a’ ti vitéz erőlködésteket, 1809-ik esztendő Julius 5. és 6-ik napja­in magasztalta, és a’ ki ti nektek most szebb tzélt, szebb véget mutatni kíván, itt a’ Király nevét viselő batallion formál­ja a’ Szakszóniai Légiónak első ballionját, a’ melly mellé való állásra minden Szak­szóniai hadi seregeket meghívunk, ’is re­­menyijük, hogy azt mivelni is fogják. „Nosza jöjjetek tehát hozzánk bajtár­saitokhoz, gyűllyetek ide, a’ hol rabságba esett bajtársaitoknak leg nagyobb részét találni fogjátok , hogy a’ német szabadtság ellenségei ellen fegyvert viselhessetek, hogy hazafiaitoknak háládatosságát, és atyái­toknak ’s anyáitoknak áldásaikat, és fami­­liátoknak szerentséjét jutalomul vehessé­­tek. „Tisztek! a’ kik ezt a’ meghívást ol­vassátok, a’ kik a’ szolgálatot elébb el­hagytátok, vagy a’ kiket a’ történet azokra a’ vidékekre vitt, ezekhez is just tart az emberiségnek szent ügye, nékiek is út nyu­­­tódott nemes hajlandóságoknak betöltésére. Költ Zerbstben Septemb. 23-ik nap­ján, 1813-ik esztend. Fő Strázsamester Bünau. Melly forró buzgósággal viseltessen a* Prusszus nemzet Fels. Királyához, ha­zája szabadtságának vissza nyeréséhez, ab­ból is kitettzik a’ többi közt, hogy még az ifjú hajadonok közzűl is találtattak és még most is találtatnak nem kevesen ollyanok, a’ kik titkon férfi köntösbe öltözve a’ va­dász seregeknél hadi szolgálatot vesznek. A’ Berlini közönséges újság levelek azt be­­­széllik, hogy a’ Lützow vadász osztályának­­első batallionjánál egy Kent nevű vadász katona, a’ ki magát mindenkor vitézi mó­don viselte , senkivel semmi feslett társa­ságban nem volt, maga kötelességének min­denkor megfelelt, és hogy a’ September 16-ik napján esett Gördei verekedésben két sebet kapott, az elsőre mint nem ve­szedelmesre semmit sem ügyelt, hanem midőn egyik bajtársát , a’ ki a’ hasán ve­, szedelmes és halálos sebet kapott, a’ tsa­­ta helyről másura akarta volna vinni, ma­ga is olly veszedelmes helyen sebesíttetett meg, melly által az ő nembelisége vilá­gosságra jött. Ennek a’ hajadon Amazon­nak valóságos neve Prochdtska­ Eleonora volt, Potzdamban született, édes atyya oda való muzsikus volt, maga is mester volt a’ flautavert fúvósában, ’s azon gyakorta közönséges társaságokban is jádzott a’ Pub­likumnak nagy meg engedésével. Teste ,állására nézve magas, szén növésű ’s kel- temetes ábrázata, idejére nézve 26 eszten­dős volt, és mivel asszonyos volt a’ szava , nemének eltitkolása végett, magát 19 esz­tendősnek adta ki. — Midőn több sebbe esett bajtársaival együtt Dannebergbe (a’ Lauenburgi Grófságnak fő­városába) vitel

Next