Magyar Kurir, 1813. július-december (27. évfolyam, 1-52. szám)

1813-12-03 / 45. szám

lenetek által segíttetvén, mindenen diadal­maskodott és a’ békesség meg nyeréséért viaskodott Felséged. „Az ellenségeskedésnek el kezdődése előtt azt kívánta Felséged, hogy larttasson olly egybe gyűllés, mellyre minden Euró­pai Hatalmasságok , még a’ leg kissebbek is hívattassanak meg , ’s abban minden el­lenkezések hárítassanak el, és minden nem­zetekre nézve betsülletes békességnek fun­­dam­entoma, tétessék le. Mivel a’ Felséged ellenségei, ennek az öszve gyűltésnek magokat ellene szegezték, a' jelenvaló há­borúnak oka ő reájok fog háromlani. „Mivel Felséged a’maga alattavalóinak szükségeket és indúlatjokat leg jobban es­­méri, ’s­ azt is tudja,, hogy mi a’ békessé­get óhajtyuk, mellyre a’ száraz Európának nagyobb szüksége van mint sem minékünk, és m­ég­­is bizonyos feltételek által capitu­­látziót akarnak élőnkbe írni, az ő tsalóka reménységek meg fog szégyeníttetni, a’ Frantziák az ő készségek és áldozatjaik ál­tal meg fogják azt bizonyítani, hogy egy nemzet sem hívebb a’ maga hazája és ural­­kodó Fejedelme eránt, mint ez­ 4 A’ Tanátsnak ezen kinyilatkoztatására következendőképen felelt Napoleon Csá­szár : „Tanátsbéli Urak! Helybe hagyom azt a­ jó indulatot, mellyet figyelmetek erán­­tam kinyilatkoztattak. — Ennekelőtte esz­tendővel az egész Európa táborba szállott mi ve­lünk , most pedig az egész Európa fel kelt ellenünk, mivel az egész világa’Fran­­tzia vagy Anglia Ország vélekedésétől függ, mellyre nézve a’ nemzet iparkodása és ha­talma nélkül semmire se mehetnénk. „A­ jövendő idő azt fogja mondani, hogy a’ midőn nagy és kétséges kimenete­lű környűlállások fordulnak elő, Frantzia országnál ’s nállamnál hatalmasabb senki sem volt/. A’ Frantzia Monitornek 17-ik Novem­­beri darabjában kiadott tudósítása szerént, következendő tzikkelyekből álló vé­gze­st hozott a’ Frantzia Országi megtartó Tanáts. Meggondolván azt, hogy az ellenség a’ Py­­renéusi hegyek és észak felett az Ország határain bényomúlt, és hogy a’ trénusi és Alpeseken túl lévő határokon által akar­nak rontani, arra való nézve olly végzést hozott a’ megtartó Tanáts: 1. ) hogy minden késedelem nélkül 300 ezer ember állíttassék ki a’ II , 12, 13, 14, 1806, és 1807 és az 1814-ikig követ­kező esztendőkbeli conscriptusok köz­­űl. 2. ) hogy 150 ezer ember állíttassék­ ki hadi szolgálatba, a’ más 150 ezer em­ber tartalékba maradjon, és tsak azon eset­re állíttassék ki , ha az Ország napkeleti határain az ellenség berohanna. Azok a’ Conscriptusok, a’ kik a’ megtartó Tanáts­nak e’ folyó 1813-ik esztendő, 24-ik Au­gustusi meghatározása szerént az Ország 24 Osztályaiból a’ Spanyol országi ármá­­diák 07. rendeltettek vala, ahol mennyé­nek. — 3. ) Olly tartalék ármádák főt máltassa­nak , mellyek Bourdeau­x (olvasd Burdo) Jeletz, Turin, Utrecht mellé,és azon pontok­ra állíttassanak ki, a’ mellyeken az Ország bátorságban leendő maradása végett szűk-ö­d­ségesek lesznek. — 4 ) A’ jelenvaló tanátsbéli végzésnek kihirdettetése előtt házasságra lépett Con­­scriptusok ezen tartalék sereghez való me­neteltől mentek légyenek. — 5­) Ez a’ jelen való Tanátsbéli végzés követség gyanánt küldettessék meg E. Cs. Kár. Felségének. A’ Is­at dió­meséktöl. I. Olasz Országban. Hogy Triest városát, az Austriához tartozott, de a’ Frantziákkal való utolsó háborúban attól el szakasztatott nevezetes kikötőhelyet F. T. Mester B. Hiller vissza vette légyen, Érd. Olvasóinkat már ennek-

Next