Magyar Kurir, 1813. július-december (27. évfolyam, 1-52. szám)
1813-12-03 / 45. szám
lenetek által segíttetvén, mindenen diadalmaskodott és a’ békesség meg nyeréséért viaskodott Felséged. „Az ellenségeskedésnek el kezdődése előtt azt kívánta Felséged, hogy larttasson olly egybe gyűllés, mellyre minden Európai Hatalmasságok , még a’ leg kissebbek is hívattassanak meg , ’s abban minden ellenkezések hárítassanak el, és minden nemzetekre nézve betsülletes békességnek fundamentoma, tétessék le. Mivel a’ Felséged ellenségei, ennek az öszve gyűltésnek magokat ellene szegezték, a' jelenvaló háborúnak oka ő reájok fog háromlani. „Mivel Felséged a’maga alattavalóinak szükségeket és indúlatjokat leg jobban esméri, ’s azt is tudja,, hogy mi a’ békességet óhajtyuk, mellyre a’ száraz Európának nagyobb szüksége van mint sem minékünk, és mégis bizonyos feltételek által capitulátziót akarnak élőnkbe írni, az ő tsalóka reménységek meg fog szégyeníttetni, a’ Frantziák az ő készségek és áldozatjaik által meg fogják azt bizonyítani, hogy egy nemzet sem hívebb a’ maga hazája és uralkodó Fejedelme eránt, mint ez 4 A’ Tanátsnak ezen kinyilatkoztatására következendőképen felelt Napoleon Császár : „Tanátsbéli Urak! Helybe hagyom azt a jó indulatot, mellyet figyelmetek erántam kinyilatkoztattak. — Ennekelőtte esztendővel az egész Európa táborba szállott mi velünk , most pedig az egész Európa fel kelt ellenünk, mivel az egész világa’Frantzia vagy Anglia Ország vélekedésétől függ, mellyre nézve a’ nemzet iparkodása és hatalma nélkül semmire se mehetnénk. „A jövendő idő azt fogja mondani, hogy a’ midőn nagy és kétséges kimenetelű környűlállások fordulnak elő, Frantzia országnál ’s nállamnál hatalmasabb senki sem volt/. A’ Frantzia Monitornek 17-ik Novemberi darabjában kiadott tudósítása szerént, következendő tzikkelyekből álló végzest hozott a’ Frantzia Országi megtartó Tanáts. Meggondolván azt, hogy az ellenség a’ Pyrenéusi hegyek és észak felett az Ország határain bényomúlt, és hogy a’ trénusi és Alpeseken túl lévő határokon által akarnak rontani, arra való nézve olly végzést hozott a’ megtartó Tanáts: 1. ) hogy minden késedelem nélkül 300 ezer ember állíttassék ki a’ II , 12, 13, 14, 1806, és 1807 és az 1814-ikig következő esztendőkbeli conscriptusok közűl. 2. ) hogy 150 ezer ember állíttassék ki hadi szolgálatba, a’ más 150 ezer ember tartalékba maradjon, és tsak azon esetre állíttassék ki , ha az Ország napkeleti határain az ellenség berohanna. Azok a’ Conscriptusok, a’ kik a’ megtartó Tanátsnak e’ folyó 1813-ik esztendő, 24-ik Augustusi meghatározása szerént az Ország 24 Osztályaiból a’ Spanyol országi ármádiák 07. rendeltettek vala, ahol mennyének. — 3. ) Olly tartalék ármádák főt máltassanak , mellyek Bourdeaux (olvasd Burdo) Jeletz, Turin, Utrecht mellé,és azon pontokra állíttassanak ki, a’ mellyeken az Ország bátorságban leendő maradása végett szűk-ödségesek lesznek. — 4 ) A’ jelenvaló tanátsbéli végzésnek kihirdettetése előtt házasságra lépett Conscriptusok ezen tartalék sereghez való meneteltől mentek légyenek. — 5) Ez a’ jelen való Tanátsbéli végzés követség gyanánt küldettessék meg E. Cs. Kár. Felségének. A’ Isat diómeséktöl. I. Olasz Országban. Hogy Triest városát, az Austriához tartozott, de a’ Frantziákkal való utolsó háborúban attól el szakasztatott nevezetes kikötőhelyet F. T. Mester B. Hiller vissza vette légyen, Érd. Olvasóinkat már ennek-