Magyar Kurir, 1813. július-december (27. évfolyam, 1-52. szám)

1813-12-03 / 45. szám

Fejedelmek es nemes Hazájok eránt való szereteteket ’s hívseteket megbizonyítani , es a’ haza védelmezőknek az ellenséggel On való verekedésekben kapott sebeiket meg enyhíteni. — Moorhan Tek. Székes Fejér Varmegyének szép és népes mező városá­ban két nemes indúlatú asszonyság esték­ mulatságos óráikat, és időtöltéseket arra fordíttyák, hogy a’ sebes katonáknak szá­mokra lépést, és sebkötőket készítnek, ’s azokat, a’ hol illik már által is adták. Vaj­ha ezeknek dítséretre méltó példájok több szépnembéli személyeket is arra bírnának, hogy felebarátaik, uralkodó Fejedelmek, és kedves Hazájok eránt való szereteteket hasonló köz hasznú tselekedetekkel kíván­nak meg bizonyítani. — Tekint. Posony Vármegyében a’ Modori Sz. K. Aug. Con­­fessiot valló lakosok 35­­ a’ Zobori lakosok 100­­ az Oroszvári lakosok Mosony Várme­gyében 105 szélt. Özvegy Sermage Gróf­né Nyitra Vármegyében 5 font illy sebre való tépést küldöttek a’Posonyi Német Új­ság ford. ítójához olly kérés mellett, hogy azokat a’ ki rendelt helyre küldje el. Véteknek tartanánk azt elhalgatni, hogy azon pénzbéli gyűjtemény, mellyet a’ Posonyi Sz. K. városi Magistratus olly végből rendelt vala, hogy az, a’ Lipsiai örök emlékezetet érdemlő győzedelemnek meg ditsőíttetésére, a’ város pompás kivi­­lágosíttatására fordíttasson, az oda való felsőbb és alsóbb rendi­ lakosoknak, ki­­váltképen pedig az ott lakó fő nemesség­nek önkénnyen való adakozásokból. Vált. Czéd. 3443? for.20-asokban io 1 forintra , Ió aranyra , és egy Lajos aranyra ment. Eb­­­ből a’ summából a’ Posonyi Cs. K. katona Ispotály számára, V. Cz. 460 forint adatott, a’ többi pedig ide Bétsbe, a’ Cs. Kir. Ud. hadi Tanáts volt Előűlője Földmarsal Gr. a Bellegarde Eő Excellentziája kezébe kül­detett, olly kérés mellett, hogy az a' sum* .ma az­­ellenség előtt meg sebesíttetett Ha­­­zavedelmezőinek hasznokra fordíttassék. Erdély Ország. A’ Maros Vásárhelyi Kir. Táblának egyik Érd. Assessora , Mélt. Zeik Dániel Ur, az 1809-ik esztendőbe tett igen dítsé­­retes és követésre méltó ajánlásához ké­pest, a’ maga 300 for. álló fizetéséhez még 126 for. tévén, ebben az esztendőben is, és így már negyedszer, azoknak a’ véghe­lyi özvegyeknek ajándékozta, a’ kiknek, férjeik 1809-ik esztendőben, vagy az el­lenség előtt elhullottak, vagy vett sebeik­ben meg haltak. Ezen önkénnyen való jótétemény az Erdély Országi Kommandí­­rozó Generálisnak általadattatván, négy Oláh, három Székely, és egy Székely hu­szár özvegyei közt osztatott fel, a’ kiknek miind öszve .51 gyermekek van. T u d ó s í t á s. "Egy vagy két jó születésű és nevelte­tési­ , írni ’s olvasni jól tud­ó, 12 és 15 esztendők közt lévő magyar ifjú kívánta­tik egy ide való magyar tipográfiába. Nem­ szükség, hogy az ifjak németül tudjanak, minthogy Bécsben a’ Német nyelvet alkal­masint megtanullyák, m­agyarúl pedig be­széltem, vagy a’ Magy. Kurír kiadóival, vagy a’ tipográfus gazdával, vagy más ma­gyar urakkal mindenkor elég alkalmatos­ságok van. A’ kinek tehát kedve volna fiait a' tipográfia mesterségre adni, ne sajnállya vagy noki. Decsy Sámuel urat, a' Magyar Kurír elsőbb kiadóját, vagy magát a’ Ti­pográfust Jolaykus Antal urat előre tudósí­tani , hogy rendelés te­tetődhessék az ifjak félfogadására. — A’ tanúlás ideje hat esz­tendő , melly idő alatt kosztot, ruhát, 's szállást fognak kapni az ifjak , felszabadu­lások idejekor pedig főtől talpig tisztessé­ges új öltözetet. Úti költségre Bétsig V. Cz. 10 forintot kap az ifjú.

Next