Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-11-08 / 38. szám

magának az ellenségnek ajánlása szerént bekességes alkudozások folytattatnak­­ a’ kinek ragadozó és égető próbatételei ellen e szeré­nt semmi bátorsághoz való re­len­­ség nintsenek hátra, azon bátor és közön­séges elsökellettségen kívül, hogy a’ meg­­támadót megfeny­­ttsük és elkergessük. — „Ez ehez képpest, Madison James az egygyesűlt Státusok’ Elölülője , olly c/m-írással adtam ki ezt a’ meghívást, hogy minden jó hazafiakat megszolltítsák , hogy szíveiket és karjaikat tsatólják öszsze , s a* mondott czéloak elérésére a’ nemzettől ki­telhető nagy eszközöket vegyék elő. Min­­den polgári és katona tisztviselőinknek szí­vekre kötöm , hogy a’ maga kötelességeit kiki legpontossabban telyesi­tse. Különö­sen meghívom minden kerületekben a’vezér tiszteket , hogy az alattok lévő környékek­nek védelmére minden intézeteket legna­gyobb siettséggel is iparkodással tegyenek­­meg,­­s azokat legnagyobb gondossággal védelmezzék , melyhez képpest meghatal­­maztatnak , hogy a’ fenyegettető és vesze­delemben lévő környékeknek védelmezé­­sére annyi számú nemzeti seregeket gyűj­tsenek öszsze, a’ mennyit szükségesnek látnak lenni. ■— „Az ilyen környülállások között, a’ ■rsellyek tudniillik az Amerikai népnek egész felemelkedett lelkűségét és elaján­­lottságát megkivánnyák, egy magános em­ber is el ne felejtkezzék arról, hogy ma­gának, a’ hazának, ’s azon ditsősségnek , mivel tartozzék, mellyet a’ mi őseink a’ függetlenségnek megnyerése által szerzet­tek , 's a mellyet a’ maradékok az erőnek és segedelem kútfejeknek nevekedése által, mellyet nékiek az idő és zz egek enged­tek , megoltalmazni köteleztelek. — „Költ W­ashingtonban Sept. 1 -ső napján 1814-ben­­ az egygyesűlt Státusok függetlenségének 39-dik esztendeiben.—„ „M­­adison James. Mint ez az aláírás mutatja , az Or­­száglószék már ekkor viszsza tért volt’ Washingtonba, de azt olvassuk a’ közönséges levelekben, hogy mivel a’ Ka­­pitolium, melyben üléseit szokta volt tartani, elégett, tehát tsak fából és deszká­ból készült épületben folytatja tanátsko­­zésait. Az az Anglus sereg, a’ melly Balti­­cc­ore felé bényomúlt volt, hanem a’ Ge­nerális Boss elesése után onnent ismét el­távozott, a’ Penobscot vizének bal part­ján tsakugyan egy fegyveres tsapatot ha­gyott hátra C­ast­ine nevű várban, olly rendeléssel, hogy ott magát a’ lehetősé­gig erőssittse­ meg. Ebből a’ látszik, hogy az Anglusok azt az egész környéket meg­tartani iparkodnak, melly a’ Penobs­­cotnak bal partja és az Anglusok Uj- B­raunschweigja között fekszik. Ez a’ Környék Main nevű tartománynak ré­sze; Main pedig az egygyanűű­ Státusok­nak északi részét teszi ; az Anglusok bir­tokának Déli részétől az Uj Braunsweig­­től tsak nem egészszen körül vétettetik. A’ vidék elég nagy de igen népetlen; alig telik a’ lakosok’ száma soo,6o0 emberre. — Hogy ezt a’ darab földet magoknak megtartani akarják az Anglusok , abból is lehet gondolni, hogy egy proklamát­iót adván­ ki azt mondják benne, hogy ők ezt a’ darab tartomást a’ Király’ nevében fog­­lalják­ el. .— A* Kanadában folyó történetek felől még máig sem adtak­ ki a’ Lou­do­nn­­ újságok egyéb hivatal szerént való tu­dósítást a’ Kanadai Anglus Fő Kormányo­­zónak Prevostnak a’ katonákhoz inté­zett magasztaló napi hirdetésén kívül, mely­ben ő a’ történetekről tsak annyit említ , hogy az Anglus ál­máda Kanadának a d­e 11- town nevű szélső erősségétől az Ameri­kaiak vidékire benyomult, az Amerikai seregeket mindenütt viszsza­nyomta, már azon volt, hogy a’ Moreau nevű erősségnek ostromlásához is hozzá fogjon , hanem éppen ekkor olyan hírt vett, hogy az apró hajókból álló sereg­ mely­

Next