Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-11-22 / 42. szám

236 Spanyol Ország. A' Párisi Gazii­é de France, ’s 25 * titánba a’ többek, így írnak: —„ „Madridból Oktober’ 29 dik nap­ján. A’ Liberales nevezet alatt esme­­retessé lett (’s egy időtől fogva fogságban ülő) szentélyiknek processusa , a* kik az- 23 gárlok­ ittak , hogy magokat a’ Királyi Felség’ dolgaiba avatták volna, egy ré­szint már lefolyt , és az itelet reájok ki­mondatott. Ezen ítélet közönségessé tétet­­tetett, ’s a’ Felsőségnek, parantsolattya sze­rént árultatik is. Valami harminszra telik azoknak a’ száma, a’ kik részszerént szám­­kivettetésre , részszerént gatyára, vagy hi­­vataljoktol való megfosztatásra ’s egyéb e’ felekre ítéltettek. Találtatnak a’ meg- i­é­tettek kozött Papok is néhányan, s az Akadémia’ históriai szakaszának is két tag­jai , a’ kik ezen tudós társaságnak tagjai köz­­űl kitöröltettek. A’ főbb bűnös baj­­társak Quintana, A­r­g­u­e 11­e­s , G­a­r­­lego, Gödör­go, ’s mások, még nem ítéltettek meg. Az új Kastil­iai fő K.d­­pitany Art­ego az itélőszen­’ Elölülője. L­i­e­b­a­n­a nevű mezőváros ilyen sze­­rentseltető írást küldött a’ Királyhoz a’ IV­y­i­­rn­ózó szent Széknek helyreál­­littatásáért: — „ A’ mi tartományunk, úgy mond, m­­elyet hajdan Beatus és Elé­ri­u­­, az Eli varidus T­ó l­e d­ó i Fő Pap , és a’ Felix Urgeli Püspök’, mint szent hitünk’ tisztaságának, régi, ve­sz delytes ellenségeik ellen védelmeztek, óhajt­ja azt a’ szent pillantatot, melyben a’ tévelygést és i­lentelenséget elenyészni fog­ja szemlélni. Ott, R­e­c­a­r­e­d­é­h­e­z és a’ jogi Férfinandusokhoz méltó Dekretom is­ Madridban egy új Ujságlevél hir­det­ei ír­ ki, i­gen titulussal: ,,'l­a­p. — ígéri a’ kiadója, hogy­­táponként szolgaln­i­­ fog olvasóinak e’ Kalendáritiusban fel­jegyeztetve lévő Szenteknek esetek’ leírá­sával, tudományos és egyéb nevezetes történetekkel, Anekdotákkal, ’s a’ lobbi. * Nagy Britannia' Admirális B­rád lei, kiről nem ré­gen irtuk, hogy valamely tsalárdságért, mellyel vala­m­­in Az illető dologban el­követett , az Esküitek' törvényes széke ál-" tal halálra ítéltetett volna, és hogy a’ Re­gens Princz, azzal a’ kegyelmességgel vi­seltetett volna hozzá , hogy az ő meg- ölettetését elhalasztotta, most azt olvassuk, hogy a’ halált azólta egészsze­r eléngette neki a Princz, de olyan feltétel alatt, ho­gy An­gliában egész életében meg ne jelenhessen. A’ politikai foglalatosságok között legnagyobbak most Londonban a’ Par­lamente­mnak elkezdődéséhez tétetődő ké­születek. Már előre is találgatják a’ Lo­n­­d­o­ni újságle­velek, hogy mik fognak len­ni a’ mostani tanátskozásokban a’ vitatás alá vétetődő fontosabb tárgyak. A’ ne­vezetesebb Ministerian­s újság a’ Kurír, ezeket nevezi­ meg, hogy elő fognak for­dulni: Az Európai H­atalmasságok­ között való egyenlő politikai erőt, az Amerikai Hadakozást, a' Szereisen-vásárt , a* gabo­nának kivitettetését illető törvényeket , *s a' Norvégiai kornyűlallasokat. —Az Oppo­­zítziónak nevezetesebb tagjai , Grey, Grenville, P­o­s­o­­­k­y , Whitbread, Thirn­ey, ’s a’ többek, mar miiül ösz­­sze gyűltek Londonba, ’s várták a’ Parlamentum­’ elkezdődését, a’ m­elly Nov.­g­ dik naplóra volt hat­ároztatva. A’Minis­terek már megkészítettek volt a’ Rebeus Princz’ számára a’ kezdő beszédet , ’s .Vov, 3 dikán Kabineti tanátsot tartottak feletre, a’ szokás szerént abban minden kifejezése­ket nagy vigyázassal megfontolgatván.­ A’ Ministerialis újságok , név szerent a’ most említett Kurír, ’s a’ Pi­nes, nagyon heveskednek az A­m­e­r­i­k­a­i Elöl­ülőnek M­a­d­i­s­o­n­n­a­k azon írásáért, mel­lyel Sept.­iQ dik napján a’ Congressu­soak üléseit kinyitotta (Madis­onnak ezen beszédje, vagy előadása, alább a’ (*; jegy alatt fordül elő). Azt mondja a’ Times’

Next