Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-02-21 / 15. szám
87 Inkább hasznára vannak, sok értelmes, balvélekedésektöl üres, e’s türedelmes lakosok azon igyekeztek , hogy azoknak is hasonló polgári just, és szabad vallásbeli gyakorlást szerezhessenek, de feltételeket véghez nem vihettek egészlen , és a’ Zsidóknak sem keresztényekkel egyenlő szolgári jus , sem szabados vallásbeli szakadtság nem engedtetett . Ezt a’ Fels. Pruszsziai Király megtudván , a’ maga ott lévő követ ministerje által , a’ mait januárius 20-dik napján, az oda való Tanátsnak egy ministerialis jegyzésben tudtára adatta , hogy Eő Királyi Felsége nagy megelégedéssel venné, ha a’ Hanseatika városokban olly polgári jussok engedtetnének a’ Zsidóknak , mint a’ miilyenekkel bir ez a nemzet a' Pruszsziai kir. Státusokban. A’ Frankfurti újság levelek azt írták a múlt januarius 9-dik napján Würtzbrurgról, hogy az oda való lakosok és tanuló deákok, új esztendő napján egy vendégfogadó házban egymással észve vesztek, és hogy egy Dreszler nevű orvosi tudományt tanúit ifjat, a’ ki mint tarentomi, mind jó maga viselete által magát megkülömböztette, és a’ ki közelgetett azon időpontjához , mellyben az orvosi tudományban Doctorságra emeltetett volna, a’ lakosok úgy megverték, hogy a’ következett napon, kapott sebében meghalt. Ez a’ szomorú történet felette nagy érzékenységet gerjesztett az oda való magistratusban, és professorokban, ’s azon iparkodnak, hogy a’ gyilkost kitalálhassák. A’ megholtnak lelketlen teste a’ múlt Januárius 4-Ek napján temettetett el , és az ő temetségi pompáján minden Würtzburgi universitásbéli professorok , és tanuló ifjak jelen voltanak. A’ Heydelbergai régi Universitásban tanuló ifjaknak számokt ezen folyó téli Semestrisben 328ra tetetik, még pedig 3’ theologiát tanulóknak számok 59 re, a’ kik közt 9en hazafiak, 50en külföldiek, 177 törvényt tanulók , a’ kik közt 24-en hazafiak , 1533n külföldiek orvosi tudományt tanulok 29-en, ’s ezek közt 9en hazafiak ’s 1gen külföldiek találtatnak s e’ szerént az azon Universitásban tanuló ifjak közt tsak 61 hazafiak, ellenben 265 külföldiek találtattak. Jegyzés: Heydelberga városa a’ Palatinatusi volt Választó fejedelemségnek Rajna folyóviz mellett, Manheimtől két mértföldre fekvő fő városamellyben a’ volt Palatinátusi Val. fejedelmek lakoztak vala, hanem 1719 esztendőben, a’Sz. Lélek templomának Reformátusoktól való elvétele, ’s a’ Katolikusoknak által adatása miatt a’ Vál. fejedelem. Károly Filep a’ maga lakhelyét onnan Manheimba tette alra!» Az ott való Universitás, melly ennekelőtte igen hires és virágzó volt, 1346 esztendőben állíttatott férj és az abban tanító professorok eleinte mind reformátusok voltak, hanem minekutánya a’ Palatinátusi Vár. fejedelem katólikussá lett volna , az oda való professoroknak egy része katolikus volt, és az oda való fő templom is t. i. a’ Sz. Lélek temploma a’ katolikusok és reformátusok között osztatott fel. Ez az universitás, és maga a’ város is most a’ Badeni Nagy hertzegséghez tartozik Az Erfurti közönséges újság levelekből azt olvassuk, hogy számos oda való előkelő famíliák arra köteleztek volna magokat, hogy a’ jó nevelésü hajadon leanyoárt mind szóval, mind leveleikben nem Ma*demoiselieknek , vagy Id 3 ense-leknek, hanem leányaszszonyoknak fogják hívni, evvel a' külömbséggel, hogy az úri famíliákból valokat kis u *z z o nyoknak, a’ nemteleneket leány aszszonyoknak, a’ rósz magok viseletüeket ezután is mamsereknek fogják nevezni.: )( "