Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-26 / 42. szám
244 volna. Megígérte nékiek Bonaparte, hogy minden esetre 4°500° puska s 1000 tanúit és próbált tisztek lesznek jelen Parisban, kik a’ népet fegyverbe öltöztetni ’s kormányozni fogják. — Ugyan ezen napon hozzá fogtak COO dolgosok Paris mellett a’ Mont martre nevű halmokon a’ sántzoknak készítéséhez, a’ dolgosok’ száma naponként szaporodott , és úgy akartak , hogy 10,000-re emeljék ezen sántzásoknak számát. — Az ármáda’ Major Generálissá’ foglalatosságait (amit az előbbeni időkben Marschal Beichier vitt) most még mint az Udvari fö Marsehal Bertrand folytatja. — A’ Thuilleriában Gén. Firct , Bordeaux városában Gén. dauzelt, Straszburgban Gen. Molitort , Fontainebleauban Gén. St. Salniert, Compiegnében Gén. Delabordét, Rambouilletben Gén. Curiált, Versaliában Gén. Brayert , Meudonban Gén. Girardot, St. Cloudban Gén. Loissont nevezte Bonaparte az azokban lévő Császári kastélyok Kormányozóikká. Valamint a’ Renus’ mellyéki úgy a’ Belgium felé fekvő Frantzia végvárakat is mind ostrom alatt lévő állapotban lenni kihirdettették a’ Frantzia vezérek. A’ Dunkircheni lakosoknak meghatározott módon tudtokra adatott, hogy ki ki 6 hónapi eleségröl gondoskodjék háza’ népe számára, mert a’ ki ezt tselekedni vagy szegénysége vagy gondatlansága miatt elmúlatja, annak a’ hadi törvények szerént bizonyos esetben oda kell hagyni a’ várost. — Marschal Mortier Lillébe érkezett. — Marschal Davoust a’ hadi Minister, minden Prefektusokhoz és Alpréfektusokhoz meghívó utasításokat küldött az eránt, hogy a’ hadakozást iparkodjanak nemzetivé tenni, vagy hogy in massa költsék fel a’ népet. — A Frantzia seregek Valenciennes várát, ’s a’ Famarsi és Condéi sántzokat , az ő vidékeikre kibotsátott viz által körülvették. Ezeken a’ pontokon nyomúlt vala be az Austriai ármáda az 1793-dik esztendőben az északi departamentbe. Thionville vára hasonlóképpen víz álltal vétetett körül. — A Hamburgi újságokban ilyen levél jött ki, a melly April. 17-dikén indúlt a’ Cetei kikötőhelyből: — „Midőn tegnap Angoulém Hertzeg fogva ide béhozattatott ’s a’ nép látta, hogy a’ kisérő katonaság illetlenűl bánik vélte , úgy felháborodott , hogy tsak nem erőszakra vetemedett a’ Princznek megszabadittatása végett, a’ melly környülállást Gén. Grouchi eszébe vévén, a’ legelőbb talált hajót megfogadta, ’s ki fizette, hogy haladék nélkül útnak indíthassa a’ Princzet Kadix felé. A’ hajó Svétziai volt. . (Későbbi levelekből tudjuk, hogy sem nem Nizzába , sem nem Kadixba szállott ki Princz Angoulem , hanem Barczellonába a’ hol egyebek között néhány kivándorlót! Frantzia tisztek is menyén udvarlására . Ígéretet tett nékiek a’ felől, hogy nem soká viszsza fog térni Frantzia országba. Most egyenesen Bilbao felé vette útját. Az itt következő levél, mellyet a’ Genti Journal Universel nevű újság adott ki, azt mútatja, hogy a’ külső dolgokra ügyelt Frantzia Minister Caulincourt, a' Bonaparte nevében bizonyos ajánlásokat tett légyen Marschal Marmontnak, de ő azokra boszszankodással választott. A’ levél ez :— „Uraim! Bonaparte, minekutánna engemet mocskolódással megtetézett volna, az arra bízta azon ajánlásoknak véllem való közlését, mellyeket nékem tétetni jónak gondolt. Ő azt véli, hogy engemet ígéretek és hizelkedések által ismét magához tsalhat. Én sokkal jobban megtanultam azt, hogy melly igen öszsze tudja ő a’ megvetést tsatólni a’ kedvezéssel, mintsem hogy az ő ezen utolsó izenetén bámulnék. Minthogy az úrra bizattatott , hogy az én válaszomat néki megvigye , ehez képpest szabad bátorsággal kinyilatkoztatom az úr előtt gondolkodásomat, azért, hogy az, kit az Úr a’ maga Urának nevez , ennekutánra kimélje meg magát attól a’fáradság-