Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-30 / 43. szám
négy Evangyeliomok tartattak. Ez a’ kegyes gyülekezet, a’ szokás szerént a’ tzéhbeli mesteremberekből, a’ tanulóifjúságból, a’ papi rendekből, és a’ belső ’s külső városbéli papokból állott. Ezekhez tsatolták magokat a’ világi papok, és a’ több reguláris egyházi személyek, a’ polgári társaságok, és a’ városi Magistratus. Ezek utánn következtek a’ Cs. Kir. udvari tselédek , a’ Cs. K. nemes ifiak, a’ Cs. K. udvari komornyikok, fuhrok, asztalnokok, kamarásurak, titkos tanátsosok, és ministerek, a’ Cs. K. vitézi rendeknek kis keresztes tagjai, és Commendátorai , a’ Cs. K. udvari éneklők , az Érseki káptalanbéli pap urak , és a’ Cs. K. vitézi rendeknek nagy keresztes tagjai. Ezek után következtek az arany gyapjas vitézek szokott ékességekben s ezek után a’ káptalanbeli urak szokott egyházi köntösökben, a’ kiknek jobb kezek felől a’ Bétsi Universitásban lévő Decanusok, a’ Magnificus Rector, minnyájan tzeremoniás köntösökbe felöltözve. Az ide való Érsek a’ maga pontificalis köntösébe felöltözve a’ menyezet alatt maga vitte az oltári Szentséget. Annak négy bojtjait négy Cs. K. Kamarás urak tartották kezekbe. Ennek a’ menyezetnek két oldala felől mint őrizetek , nemes ifjak mentek. Eő Csász. és Ap. Királyi Felsége a’ menyezet alatt, a’ Fels. Cs. Kir. Hertzegekkel egyetemben Cs. K. udvari mestereiktől kisirtetve mentek vala. Az úgy nevezett Graben útzán egy batallion gyalogság paradizozott, melly a’Processio végződésével három versben adott tüzet ’s a’ t. Annak idejében ezen udvari újságokban megmondatott vala, hogy Eő Cs. és Ap. Kir. Felsége 1813-ik esztendőben a’ Cs. K. ármáda hivségének és különös hadi tetteinek örök emlékezetben leendő megmaradása végett , az ellenségtől nyert ágyúkból emlékeztető pénzt verettetni, ’s azt az egész ármáda közt kiosztani méltóztatott. Hasonló kegyelmet mutatott Bő Cs. és Ap. K. Felsége a’ Cs. K. polgári hivatalosokhoz , t. i. azokhoz a’ hivatalosokhoz , a’ kik az utolsó háborúban , valamelly részben a’ Státusnak javára valamit miveitek vala. Minekutánna Eő Felsége az e’ vé°.re való arany és ezüst érdem pénzeket kikészítette volna, azokat e’ folyó holnap 20-ik napján következendő módon osztatta ki. Ezen nap 12-ik óráján a’ Cs. K. udvari tzeremoniás házba Eő Cs. Kir. Felsőie főlő tisztviselői jelenlétekben a’ Testörző sereg kapitányaitól és Generális Adjutánsaitól késértetvén a’ tzeremoniás szobában megjelenni, a’ menyezet alatt leülni, és a’ maga külső dolgokra ügyelő Ministerje által igen szép és fontos Orátziót mondatni méltóztatott. Hadi Történetek. Ezen tárgyra nézve még eddig tsak arról tudósitottuk tisztelt Olvasóinkat, a’ mit a’ Cs. Kir. Olasz ármádiának vezérjei a’ Publikummal közlöttek , azok pedig meglehetősképen fontosak ugyan, de még fontosabbak lehetnek akkor, a’ midőn a’ Rhénus folyóviz mellett a’ Frantziákkal való ellenségeskedések elkezdődnek. A’Nápolyi ármádárol való tudósítások Május 13 - ik napjáig folytatódtak. Mind az a’ mit F. M. Lajmánt Bianchi a’ Tolentinói fontos ütközet utánn mivelhetett, és mivelt, az ellenségnek szüntelen való szorongattatásából ’s üldözésiből állott, hogy annál fogva sem az ő Trantor sem Pescarai táborozásában nyugodalma ne lehessen. Ezek a’ mi hadi seregeinknek ide ’s tova való marsirozások nem tsak terhes volt azért, mivel szüntelen való munkával, és erőlködéssel voltak öszveköttetve , hanem kiváltképpen való módon a’ hegyek közt lévő szoros és rosz utakra nézve, mellyeket egyengetni és jobb állapotba helyheztetni szükség volt. Mindazáltal mind ezeket az akadályokat és terheket példa nélkül való álhatatossággal s buzgósággal , és minden