Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1815-05-09 / 37. szám

( 0 ) - F Századot, ’s több e’ feléki — gondolja­­, hogy gonoszságainak örvényét eltakar­hatja. Mi, Németek, esmérjü­k ezeket a’ gauklerségeket, és megvetjük őket. Méltó hellyet foglalhat a’ Német író­nak ezen észrevételei mellett, egy Duglas nevű Anglus képviselőnek beszéde a’ par­­lamentom alsó házában. Ugyantsak a’ Né­met írók ezeket a’ szavakat közüik ezen be­szédből. Nem kivánnya !Bonaparte a’ bé­kességet­ boszszuállás az ő nyilvánságos ér­zékenysége . Frantzia ország néki tsak az Európa egyéb részeire való általmenetel. Ide , ha mindjárt valósággal hajlandó vol­na is ő a’ békességre , még sem tarthatná fenn azt a’ maga, gyű­lösséggel, s’ a’ bosz­­szúállásnak és ragadozásnak hév kívánságá­val telyes seregei miatt (halljuk! halljuk! így kiáltoztak a’ több tagok) . A’ jelenva­ló szempillantatban kivánnya Frantzia or­szág a’ békességet, mert nem kész a’ ha­dakozásra. Ott Credit nem lévén, a’ les­­rendkívülvalóbb szükségre is tsak adózás által lehet pénzt gyűjteni öszsze,­ ’s ez az oka , hogy Bonaparte várakozni kéntele­­fittetik addig , míg, annyit öszsze gyűjthet, hogy katonáit fizethesse. Minek kell hát a’ hadakozás’ czéljának Lenni­e annak, hogy h* Frantzia árm­áda’ tyranismusa kioltattas­­sék , s hogy ezen seregek , nem személye­sen hanem az egésznek létele értettetvén , feitöröltettessenek. (Ezen szókra nagyon skezdettek lármázni az U p p o s i t i o­ tagjai.)“ Béts. O Cs. K.. Felsége kegyelmesen mél­­tóztatott Boros Jenői Méltóságros Tisza László Urat Cs. K. Camerarius! méltóság­­gal megtisztelni. Egy a’ múlt hónap 30-dikán költ vég­zése által: Gróf Kinsky, Gróf Wartensle­­ben, Báró Splenyi Ferentz, Báró Rothkirch, Gróf Nugen?, és Gróf Stutterholm Gene­rál-Major Urakat, Feldmarschai - Lajt­an­­tokká­ Báró Collenbach Oberster urat a’ Károly Ferentz gyalog Regementjétől , Brelschneider urat a’ Frimont Huszárjai­tól , Leibinger urat az első Oláh Rege­­mentől, Orná­nyi urat a’ Vaquant gyalog Regementjétől , Illésy urat a’ Palatinális Huszároktól, Strauch úrat a’ Bianchi gya­log Regementjétől, Hertzeg Hessen-Hombur­­got a’ Lothringen Vasasaitól, Hertzeg Ho­­henlohét a’ Császár nevet viselő gyalog Re­gementtől, Mihailovieh urat az illirai Oláh Regementöl, Feuchtersieben urat a’ Devau gyalogjaitól, Scharlach urat a’ Splenyi gyalog Regementjétöl, Reischak urat a’ Császár könnyű Lovasaitol , General-Ma­­jorokká tenni, ’s Oberster Friel urat a’ Lusignan gyalog Regementjétöl, General-­­Majori charakterrel penzióra botsátani, ke­gyelmesen méltóztatott ő Cs. K. Felsége. Ferdinandus a K. Fő Hertzegsé­­ge, az Austriai Cs. K. tartalék ármáda’ vezére Aprilis 29-dik napján Monachium­­ba megérkezett, a’ Maxburgba­­Maximili­­án kastélyában szállott­ meg, ’s még az’nap ő Kir. Felségekkel az Annus kert filoz­­p­g­­­riájában ebédelt. Május 1-ső napján Augs­­bur­gon ment által ő­k. Fő slertzegsége Canstad felé, a’ hol a’ fő hadi szállása van. Lord B­e­n­t­i­n­k Turinból még Ápri­lis 5-ikén oly nyilatkoztatással küldött volt el egy Kurírt a’ Nápolyi Király’ Ministeréhez Duca-di-G­állóhoz, hogy­ J­oaki­m Királynak Austriával való ösz­reveszése,’s az ő pro­­klamátziója melly által a’ Szardíniai Ki­rály alattvalóit támadásra ingertette, An­glia által úgy nézettetnének, mint a’fenn­álló fegyvernyugvásnak megszegése ’s mint újabb ellenségeskedésekre való jeladás. Ápr. 7-dikén pedig annak megértésére, hogy Joakim király az Austriai serege­ket valósággal megtámadta, azonnal a’ Középtengeren lévő minden Anglus vezé­rekhez parantsolatot küldött az eránt, hogy a’ Nápoly ellen való ellenségeskedést ten­geren vizen ismét kezdjék­­ el.

Next