Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-09 / 37. szám
( 0 ) - F Századot, ’s több e’ feléki — gondolja, hogy gonoszságainak örvényét eltakarhatja. Mi, Németek, esmérjük ezeket a’ gauklerségeket, és megvetjük őket. Méltó hellyet foglalhat a’ Német írónak ezen észrevételei mellett, egy Duglas nevű Anglus képviselőnek beszéde a’ parlamentom alsó házában. Ugyantsak a’ Német írók ezeket a’ szavakat közüik ezen beszédből. Nem kivánnya !Bonaparte a’ békességet boszszuállás az ő nyilvánságos érzékenysége . Frantzia ország néki tsak az Európa egyéb részeire való általmenetel. Ide , ha mindjárt valósággal hajlandó volna is ő a’ békességre , még sem tarthatná fenn azt a’ maga, gyűlösséggel, s’ a’ boszszúállásnak és ragadozásnak hév kívánságával telyes seregei miatt (halljuk! halljuk! így kiáltoztak a’ több tagok) . A’ jelenvaló szempillantatban kivánnya Frantzia ország a’ békességet, mert nem kész a’ hadakozásra. Ott Credit nem lévén, a’ lesrendkívülvalóbb szükségre is tsak adózás által lehet pénzt gyűjteni öszsze, ’s ez az oka , hogy Bonaparte várakozni kéntelefittetik addig , míg, annyit öszsze gyűjthet, hogy katonáit fizethesse. Minek kell hát a’ hadakozás’ czéljának Lennie annak, hogy h* Frantzia ármáda’ tyranismusa kioltattassék , s hogy ezen seregek , nem személyesen hanem az egésznek létele értettetvén , feitöröltettessenek. (Ezen szókra nagyon skezdettek lármázni az U p p o s i t i o tagjai.)“ Béts. O Cs. K.. Felsége kegyelmesen méltóztatott Boros Jenői Méltóságros Tisza László Urat Cs. K. Camerarius! méltósággal megtisztelni. Egy a’ múlt hónap 30-dikán költ végzése által: Gróf Kinsky, Gróf Wartensleben, Báró Splenyi Ferentz, Báró Rothkirch, Gróf Nugen?, és Gróf Stutterholm Generál-Major Urakat, Feldmarschai - Lajtantokká Báró Collenbach Oberster urat a’ Károly Ferentz gyalog Regementjétől , Brelschneider urat a’ Frimont Huszárjaitól , Leibinger urat az első Oláh Regementől, Ornányi urat a’ Vaquant gyalog Regementjétől , Illésy urat a’ Palatinális Huszároktól, Strauch úrat a’ Bianchi gyalog Regementjétől, Hertzeg Hessen-Homburgot a’ Lothringen Vasasaitól, Hertzeg Hohenlohét a’ Császár nevet viselő gyalog Regementtől, Mihailovieh urat az illirai Oláh Regementöl, Feuchtersieben urat a’ Devau gyalogjaitól, Scharlach urat a’ Splenyi gyalog Regementjétöl, Reischak urat a’ Császár könnyű Lovasaitol , General-Majorokká tenni, ’s Oberster Friel urat a’ Lusignan gyalog Regementjétöl, General-Majori charakterrel penzióra botsátani, kegyelmesen méltóztatott ő Cs. K. Felsége. Ferdinandus a K. Fő Hertzegsége, az Austriai Cs. K. tartalék ármáda’ vezére Aprilis 29-dik napján Monachiumba megérkezett, a’ MaxburgbaMaximilián kastélyában szállott meg, ’s még az’nap ő Kir. Felségekkel az Annus kert filozpgriájában ebédelt. Május 1-ső napján Augsburgon ment által ők. Fő slertzegsége Canstad felé, a’ hol a’ fő hadi szállása van. Lord Bentink Turinból még Április 5-ikén oly nyilatkoztatással küldött volt el egy Kurírt a’ Nápolyi Király’ Ministeréhez Duca-di-Gállóhoz, hogy Joakim Királynak Austriával való öszreveszése,’s az ő proklamátziója melly által a’ Szardíniai Király alattvalóit támadásra ingertette, Anglia által úgy nézettetnének, mint a’fennálló fegyvernyugvásnak megszegése ’s mint újabb ellenségeskedésekre való jeladás. Ápr. 7-dikén pedig annak megértésére, hogy Joakim király az Austriai seregeket valósággal megtámadta, azonnal a’ Középtengeren lévő minden Anglus vezérekhez parantsolatot küldött az eránt, hogy a’ Nápoly ellen való ellenségeskedést tengeren vizen ismét kezdjék el.