Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-01-16 / 5. szám
. 2 „Mi, a’ Frantzia nemzet követei, az isten előtt kinyilatkoztatjuk és esküvéssel erőssitjük, hogy ez az ily sokáig szerentsétlen és megkötöztetve volt nemzet , az 1795 •* .kb. esztendőben Januarius első napján, ennek az örökké való gyásznak, bánatnak , és irtózásnak napján történ', atkozott Királygyilkolásnak ok,a teljességgel nem volt ; megsérthetetlen hűséget esküszünk Királyunk iránt, ezen Felséges áldozatnak vérére , az isten és emberek előtt, magunkért , gyermekeinkért, unokáinkért, és Frantziaországért, amelynek képét viseljük s esküszünk, hogy mi azt a’ sarkalatos , elidegeníthetetlen , és megavulhatatlan rendet, mellyet az isten a’ férjfiú ágon való első szülöttségi következés szerént a’ Szent Lajos, IV - dik Henrik , és XIV - dik Lajos’ familiájokban elintézett, megesmerjük, ’s a’ki közzűlünk valaha ezen esküvést megszegi , vagy ennek megszegéséről beszéli, gyalázatos embernek lenni nyilatkoztattatik, ’s átkozott legyen isten és emberek előtt.“ Domingon nevű képviselő ellenben úgy ítélt, hogy elég leszen tsak azt feljegyezni ezen oszlopra, hogy a’ Tizenhatodik Lajos' gyilkosai nem engedték meg néki a’ nép’ eleibe való apellálást. Ez, úgy mond, elégséges leszen mindenkor annak meg mutatására, hogy a’ Frantzia nemzet nem részesült a’ Király’ gyilkolásból. — A’ Kamara megvisgálás alá adta a’ Hyde’ projektumát. Feljeb említettük, hogy a’Király az új esztendői köszöntés’ alkalmatosságával azt mondotta légyen a’ Deputátusok’ kamarája és hozzá küldetett követségnek, hogy ezen kamara nevezetes tárgy felett való vetélkedéseken fogja kezdeni az új esztendőt. — Ezek a’ vetélkedések elkezdődtek Janadik napján A’ dolog ez: — A’Király azon rendelésében, mellyet még a’ Louche ministersége alatt kiadott , meghatározta, hogy mitsoda kifogások alatt akar a’ Felségbántóknak közönséges botsánatot adni, ’s ezt a’ rendelést megerőssíttetés végett a’ Képviselők’ kamarája eleibe terjesztette. A' Royálista rész azonközben ezt a’ rendelést nem tartja elég keménynek. A’ kamara , biztosság’ eleibe botsátotta vala megvisgáltatás végett a’ rendelést, ’s azt ez a’ biztosság sem találván elég keménynek, lenni, külömbkülödb változtatásokat tett rajta, a’ melly változtatásokat Quaint a’múlt pénteken költ M. Kurírban is olvasni lehetett) Dec. 27-ikén a’ kamara eleibe terjesztette a’ biztosság. Ugyanekkor egy beszédet is intézett a’ biztosság’ szószóllója a’ kamarához, melybe elő adja azon okokat, mellyek a’ biztosság’ tagjait arra indították , hogy a’ Király’ rendelésében bizonyos változtatásokat létettetni javasoljon A’ biztosság’ szószóllója volt Corbiere. Mikor ő a’ biztosság’ vélekedését Dec. 27-dikén előadta , jelen voltak a’ kamara’ ülésében , Richelieu , Volublanc , De Cazes és Debouchage Ministerek is. A’ Corbierebeszédje summásan ezeket foglalja magában : •—“ A’ Király a’ maga nyilatkoztatásai által, mellyeket Cateau-Cambrésisben és Cambraiben kiadott, minden Frantziáknak botsánatot ígért, azért a’ mi, ő Felségének. Lilléből való eltávozásától fogva Cambrai városába lett viszszaérkezéséig történt, kivévén ennek a’ rettentő öszszeeskűvésnek tsupán tsak az élesztőit és szerzőit. Ezen principium szerént kivett a’ Király a’ maga Jul. 24-én kiadott rendelése által két lajstromokban megneveztetett személyeket a’ botsánat alóli Az első lajstromban találtattak 18 személyek, a’ kik haladék nélkül itélőszék’ eleibe állíttatni , a’ másodikban pedig 38 személyek , a’ kik meghatározott hellyeken elvárni parantsoltattak azt a’végzést, hogy számkivetésbe fognak-e küldettetni, vagy pedig ők is itélőszék jeleibe állíttatnak. Ugyan ezen Királyi rendelésnek 4-dik tzikkelyében a’ mondatik , hogy ezek a’ lajstromok bévégződve vannak, és több Frantziák nem vonattatnak szám)) **