Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-03-26 / 25. szám

ez a’ Prefektus a­ Sommieresi nemzeti őrző seregnek is egy vigyázatra küldetett ts­oportjával azért, hogy ez is lármát isinált, és sem a’ Polgármesternek sem­ a’ Bekezelő Bíráknak,intéseikre nem halgatott. Az első katonaosztálybéli p­árisi­ ka­tona itélőszék e’ hónap’ li­­­dikén estve ki­mondotta Admirális Linois és Oberster Boy­er ellen a’ maga Ítéletét. Az elsőt fel­öl,­ózta a’ vád alól, a másikat halálra ítél­te. Ez az egész per, igen rövid summá­ban , így adattathatik elő : — Az itélőszék’ tagjai ezek voltak : Mint Előlülő Gróf Lauriston Generál - Last­­­aut, Clop­art de , Bordesoult, és Dejean Generál - Lajm­ántok ; Montesquiou - Fezen­­sak, Mon­tbrun, és Aboville Generalmajo­­rose; Gróf Lesmaison , mint Referens­ ’s Sartelon úr, mint Királyi Prokurátor* — A’ Bizonyságlevelek, mellyek az első ülésben, a’ vádoltatott személyeknek jelen­nemzetekben felolvastattak, voltak: 1} A’ Londoni Frantzia Követ Chartre levele, melyben ajánlja Gróf Linoisnak, mint ak­kori Guadaloupei fő Kommandansnak, hogy a’ szigetet oltalmazza­ meg a’ K­irály’ számá­ra; 2­. Egy azon szigeten Máj. 2-dikán 1815-ben kert levél, [melyben ígéri a’ nevezett fő Kommendáns , hogy hűséges fog a’maga Királyához maradni; 3­. Ugyan ennek egy levele , melyet éppen azon hó­nap’ 2-dikán irt, és a’ melyben panaszos­­kodik, hogy egy Regement és a’ lakosok a’ Király eránt nem jó hajlandósággal visel­tetnek, hanem ő maga sémiért el nem fog múlatni, hogy a’ réá bízatott szigetet a' Királynak megtarthassa. 4)­ Ezen levélben jelenti a’ fő Kommandáns, hogy a’ tenger­ről egy Anglus Admirális olyan ajánlást tett légyen néki, hogy , ha tettzik a’ Kommandáns úrnak, a’szigeten lévő erős­ségeket a’ 18-dik Lajos Király­ nevében el­foglalja, hanem ő (Linois­ ezt az ajánlást nem fogadta­ el, azért, hogy tudta, hogy a’ Guadaloupei lakosok ezen idegen sere­gekhez nagy idegenséggel viseltetnek ; 5). Ebben a’ levélben arról tudósítja Linois a’ Frantzia tengeri Ministert, hogy ő a’szi­getet az ellenségtől megszállott állapotban lenni kihirdettette , hogy az An­g­­usok a’ szigetnek partjaira külömbkülömb hel­ye­­ken kiszállottak, és hogy a’ sziget’ lakosai valamint szintén az ott levő őrző seregek is, a’ Császár’ részire állottak; 61 Vége­zetre egy levélben, mellyet Admirális L­i­­nois, már Angliából a’ Fortsmouthi kikö­­tő helyből, akkor, mikor a’ Bonaparte’ meg bukása után már oda viszsza érkezett volt, tavaly’ Oktober’ 4 * dikén irt a’ Frantzia Ministerhez , azt kívánta , hogy őtet ál­­li­tsák itélőszéki­eleibe, hogy mutathassa­­meg, hogy ő a’ mit tselekedett tsak abból az okból tselekedte, hogy a’ szigetet a’bel­­ső hadakozástól megkimélleni , ’s ezt a’be­­tses kolóniát a’ maga Királya’ számára meg­tartani iparkodott. — Több Bizonyságle­velek is olvastattak­ fel , mellyek között név szerént emlittetik a’ Plántások fő Gondvi­selőjének is egy levele, a’ ki mind végig megmaradott a’ Király’ hűségében. Mind ezeknek tudósításaikból,igen röviden szól­­ván , a’ jő ki, hogy Admirális Linóts, min­t fő Kommandáns sokáig megmaradott a’ ma­ga hűségében , hanem a’ Vice - Komman­dáns B­oyer, Junius’ 19 - dik napján a* Bonaparte' három színű zászlóját felszúrat­­ván , valamint a’ Királyi Tanácsnak egyéb tagjait úgy annak elölülőjét Admirális Li­li­rist is fogságra tétette* és hogy vége­zetre, de tsak akkor, mikor már az egész rebellió közönségessé lett vált, az Admi­rális is egygyet értett a’ rebellisekkel. A’ vádoltatott személyeknek főbb men­­tségei abban álloltak , hogy őket arra, a’ mit tselekedtek, a’ sziget­ lakosainak ’s a’ szigeten őrizeten lévő katonaságnak Bona­partéhoz való hajlandósága, az Anglu­októl való nagy félelem, ’s a’ Bonapartétól oda és kezelt tudósítások, parantsolatok , ’s a’ többi, ellentálthatatlanúl kéntelenítették___ Ezen Processus’ folyamatában az a’ különös dolog is elő fordult, hogy egy va-X *•

Next