Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-10-18 / 32. szám
S32 v,ww\w\\ww% ben Báró Hávor F. M. Lt. tulajdon költségén állította. Ez 1744-dikben Cserneki Gróf Desőffy F. M. Lajtaáutnak , 1768- dikban Ujházy Generálisnak , 1773-dikban Báró Graven F. M. Ltnak, 1791-dikben Báró Vetsei F. M. Ltnak adattatok, és 1863-dikban a’ mostani Tulajdonosra Hessen - Homburg Fridrik Örökös Herczeg F. Mars. Lajtántra szállott, „Ezen III. Regement, felállíttatásától fogva sok nagy tsatákban részt vett, és annak Vitézei valamint Veletrinél az ellenség táborába rohanni ; a’ Piaczenczai, Prágai, Kaiserslauterni, Stokachi , Ostrachi ütközetekben vitézül tsatázni 3 úgy Hohen-Lindennél és Austerlitznál a’ dühösködő szerentsétlenségnek ellentállani 3 a’ Wagrami ütközetben az ellenséget többször bátran megtámadván a nagy erőt is soká tartóztatni, ’s szorongatni tudták. A’ Regementnek külömben is esméretes katonás lelkét a’ mostani Ezredes Kapitánnyá Vitéz vári Báró Simonyi József még inkább élesztette. Maga is a’ ditső tettekre való törekedés, és szolgálatbeli buzgóság által lelkesíttetvén tudta a’ Katonát szoros fenyétékben tartani, de egyszer’smirtd a Katonának szükségeiről atyáskodva gondoskodván , ’s minden esetekben bátor maga feláldozásával annak élő példát adván, meg tudta nyerni a’ Katonának tiszteletét, szeretetét, ’s önként való kész engedelmeskedését. Ezen köteleknél fogva vezette ő Vitézéit a’ ditsőség útjára. Büszke örömmel mutatja őtet a’ bátor Vitéz , mint a’ személyes intézkedésben mindenkori Vezér - Tsillagját, és szerentséjének tartja , hogy oly Fő alatt lehet, kit egyedül személyes érdemei emeltek azon díszes méltóságra , mellyben most tündöklik másoknak is serkentő példájára.— Még Ad-Tszt korában bátor elszánása által megnyerte ő az Arany Medalliát, ’s attól fogva még serényebben futotta a ditsősség pályáját, úgy annyira, hogy az ő 26 esztendei szolgálatjának idejét minden alkalmatosságokban újabb-újabb érdemek tetéznék. Egyet itten el nem hallgathatunk. „Még Oberst Lieutenant korában három Swadronnal 1813-dikban Aug. 30 dikán a* Kulmtól viszszavonul ellenség űzésére küldetvén, midőn azt Auszignál elérné, nem gondolt annak számosságával, hanem tüzes bátorsággal megtámadta, és futásának siettetésére kénszerítette. Itt több Tiszteket és köz embereket az ellenségből elfogott, ’s a’ zsákmányul nyert kotsikat, lovakat a’ fő szállásra küldötte. — Másnap Eule mellett támadta meg az ellenséget, és a’ Königswaldi kősziklás hegyekbe szorította. Itt egy Svadront a* lóról leszállított, ’s a’ hegyet körűlvezetvén maga személyesen ostromló sebességgel vezette népét az ellenségre. Ezen rárohanásnak az lett a’ vége, hogy ott az ellenség tellyesen megverettetett, ’s fegyverét elszórván vagy futás által igyekezett megszabadulni, vagy a' győzedelmeseknek kegyelmére magát megadta, így 180 elfogattatok , ’s 16 ló, és 300 puska lett zsákmányunkká. Illy bátor tettei olly nagy hírt szereztek Herosunknak, hogy Felséges Urunk vitézi érdemeit Maria Therezia Rendével, és Leopold Rendének Commandor Keresztjével jutalmaznák a’ külső Hatalmasságok is több jeles Rendek czimereivel megtisztelnék. Császár és Király ő Felsége véloztatott a’ Királyi Magyar Helytartó Tanátsnál megüresült Papi Consiliáriusságra, Zalothi Prépostot, Győri Püspöki Káptalanbéli Kánonokat, a’ Győri kerületben tudományok eddig való Főigazgatóját, Fő Tisztelendő Paintner Antal Mihály urat kinevezni