Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-10-22 / 33. szám
234 másságok , at ti népétekét ellenben tsak szempillantatokig alatja ti a halal , s éppen ily hamar feltámad a?. Meg kell nektek jutalmaztattatni nemtsak bátorságtokért , mert az nektek, természetszerent való virtusotok ; h nem azoknak is meg kell jutalmaztattatni, akik, köztetek az ágyaztatás által megkárosittattak. “ — Még a’kikötőhelyben volt, így szólt a’ Gazette de France, az Ánglus hajós sereg, mikor a’D e y ezen beszédet a’ néphez tartotta , a’ melly ennek hallására örvendező kiabálásra fakadott, a’D e y’ köntösit tsókolta , ’s több e’félék. Nagy Britannia. A’ békességből következett nyavaja, így Szoilanak némely Londoni Írók , az Amerikába való kivándorlás, a’ Nagy Britanniai lakosokba is annyira beléjek kapott, hogy a’ Ney- Yorkban levő Ánglus Konzul jónak találta a’ Londoni újságírókhoz írni, ’s ezek által kihirdettetni, hogy azok, akik hazátokat elhagyván oda vándorlottak, ezerenként bujdokolnak ide és tova, minden segedelem nélkül az Amerikai vidékeken , úgy hogy ő hozzá csak egy hétnek lefolyta alatt 16 Anglus, 8 Skótziai, és 76 Izlandiai emberek folyamodtak légyen , azért, hogy szerezzen nékiek módot a’ viszszamenetelre, hanem ő nem segíthetvén rajtok, tsak a’Felső Kanadába való általmenetelre adott néhányaknak passust, a’ hol könnyebben megélhetnek. A* Ministerium’ újságának a’ Kirirnak, areliy egy időtől fogva azt kezdette vala hirdetni a* Ministerium’ kedve szerént, hogy az Angliai fabrikák ismét kezdenek virágzó állapotokra viszszatérni, más újságok ellene mondanak. Azt mondja a Glasgmin újság, hogy az is tsupa mese, a’ mit nem régen erősített a’nevezett Kurír, hogy az Edinburgi kikötőhelybe csak egy nap* 35 híjók eveztek volna be, mert egy egész hét alatt nem evezett be tizenháromnál több. Némelly Londoni újságok ismét nagyon magas hangon kezdenek beszélleni az Amerikaiaknak Nápolyhoz való kívánságairól Lampadosa szigete iránt. Azt, hogy valami jussuk lehetne az Amerikaiaknak ilyen kívánságra, utaljábat* tagadják a 'Lon*doni írók sőt azt is erőssítik, hogy, még ha meg vásárolnak is az Amerikaiak a’ nevezett szigetet a’Nápolyiaktol, az Európai Hatalmasságok ’s ezek között nevezetesen Anglia, még így sem fognák meg engedni azt, hogy az Amerikaiak itt magoknak valamelly megállapodásra való hellyet szerezzenek, mivelhogy a’ Középtengerhez semmi olyan Hatalmasságnak nem kell semmi befolyásának lenni, a’ melly az Atlanticum tengerentúl lakik, minthogy külömben megzavarodhatna az Európai politikai fontbéli egyenlőségnek mértéke. Most a’ Londoniak, sőt egész Nagy Britannia’ ’s Izlandia’ figyelmetességét a’ Londoni Lordmajor (Polgármester ) választás vonta magára, a’ melyről így írnak Londonból Oktober’ 4-dik napján : —“ „Ennek előtte Londonban minden választás és egyéb politikai kérdésekre, Polgármesteri és Parlamentomi képviselőválasztásokra nézve, mellyeknek voksolás által kell meghatároztatok, örökké a’Ministériális részen lévők szoktak volt az erőssebbek lenni, úgy hogy a’ Ministerek’ részén lévők örökké voltak két vagy három annyin is, mint az ellenkező részenlévők. Most éppen megváltozott a’ dolog, ma már 6-dik napja,hogy foly a’ Lordmájorra való voksolás. Smith, Rita’ Ministerek akarnának választatni, még eddig tsak 1007 voksot kapott, az ő két vetélkedő társai közzűl pedig Wood, a’ tavalyi Lordmajor, 2452 , a’ másik pedig, egy Combe nevű hasonlóképpen a’ Ministerekkel ellenkező részen lévő ember, 2244 voksokat kaptak , pedig ez az utolsó nyilván kihirdettette, hogy ő ha reá menne is a’ voksok’ többsége, még sem fogná felválalni ezen hivatalt. Nem kell gondolni, így szól a’ tudósító, hogy ezen választás*