Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1816-10-22 / 33. szám

234 másságok , at ti népétekét ellenben tsak szem­pillantatokig alatja­ ti a halal , s ép­­pen ily hamar feltámad a?. Meg kell nektek jutalmaztattatni nemtsak bátorságtokért , mert az nektek, természetszerent való virtu­­sotok ; h nem azoknak is meg kell jutalmaz­­tattatni, a­­kik, köztetek az ágyaztatás által megkárosittattak. “ — Még a’kikötőhelyben volt, így szólt a’ Gazette de France, az Ánglus hajós se­reg, mikor a’D e y ezen beszédet a’ nép­hez tartotta , a’ melly ennek hallására ör­vendező kiabálásra fakadott, a’D e y’ kön­­tösit tsókolta , ’s több e’félék. Nagy Britannia. A’ békességből következett nyavaja, így Szoilanak némely Londoni Írók , az Ameri­kába való kivándorlás, a’ Nagy Britanniai lakosokba is annyira beléjek kapott, hogy a’ Ney- Yorkban levő Ánglus Konzul jónak találta a’ Londoni újságírókhoz írni, ’s ezek által kihirdettetni, hogy azok, a­­kik hazá­tokat el­hagyván oda vándorlottak, ezeren­­ként bujdokolnak ide és tova, minden se­gedelem nélkül az Amerikai vidékeken , úgy hogy ő hozzá csak egy hétnek lefolyta alatt 16 Anglus, 8 Skótziai, és 76 Izlandiai emberek folyamodtak légyen , azért, hogy szerezzen nékiek módot a’ viszszamenetelre, hanem ő nem segíthetvén rajtok, tsak a’Fel­­ső Kanadába való általmenetelre adott né­­hányaknak passust, a’ hol könnyebben meg­élhetnek. A* Ministerium’ újságának a’ Kirirnak, areliy egy időtől fogva azt kezdette vala hirdetni a* Ministerium’ kedve szerént, hogy az Angliai fabrikák ismét kezdenek vi­rágzó állapotokra viszsza­térni, más újsá­gok ellene mondanak. Azt mondja a­ Glas­­gmin újság, hogy az is tsupa mese, a’ mit nem régen erősített a’nevezett Kurír, hogy az Edinburgi kikötőhelybe csak egy nap* 3­5 híjók eveztek volna be, mert egy egé­sz hét alatt nem evezett­­ be tizenháromnál több. Némelly Londoni újságok ismét na­gyon magas hangon kezdenek beszélleni az Amerikaiaknak Nápolyhoz való kívánságai­ról Lampadosa szigete iránt. Azt, hogy valami jussuk lehetne az Amerikaiaknak ilyen kívánságra, utaljábat* tagadják a 'Lon*­doni írók­­ sőt azt is erőssítik, hogy, még ha meg vásárolnak is az Amerikaiak a’ ne­vezett szigetet a’­­Nápolyiaktol, az Európai Hatalmasságok ’s ezek között nevezetesen Anglia, még így sem fognák meg engedni azt, hogy az Amerikaiak itt magoknak va­­lamelly megállapodásra való hellyet szerez­zenek, mivelhogy a’ Középtengerhez sem­mi olyan Hatalmasságnak nem kell semmi befolyásának lenni, a’ melly az Atlanticum tengerentúl lakik, minthogy külömben m­eg­­zavarodhatna az Európai politikai fontbéli egyenlőségnek mértéke. Most a’ Londoniak, sőt egész Nagy Bri­tannia’ ’s Izlandia’ figyelmetességét a’ Lon­doni Lordmajor (Polgármester ) választás vonta magára, a’ melyről így írnak Lon­donból Oktober’ 4-dik napján : —“ „Ennek előtte Londonban minden választás és egyéb politikai kérdésekre, Polgármesteri és Parlamentomi képviselőválasztásokra néz­ve, mellyeknek voksolás által kell megha­tároztatok, örökké a’Ministériális részen lé­vők szoktak volt az erőssebbek lenni, úgy hogy a’ Ministerek’ részén lévők örökké voltak két vagy három annyin is, mint az ellenkező részenlévők. Most éppen meg­változott a’ dolog, ma már 6-dik napja,hogy foly a’ Lordm­ájorra való voksolás. Smith, Rita’ Ministerek akarnának választatni, még eddig tsak 1007 voksot kapott, az ő két vetélkedő társai közzűl pedig Wood, a’ ta­valyi Lordmajor, 2452 , a’ másik pedig, egy Combe nevű hasonlóképpen a’ Ministe­­rekkel ellenkező részen lévő ember, 2244 voksokat kaptak , pedig ez az utolsó nyil­ván kihirdettette, hogy ő ha reá menne is a’ voksok’ többsége, még sem fogná felvá­­lalni ez­en hivatalt. Nem kell gondolni, így szó­l a’ tudósító, hogy ezen választás*

Next