Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-11-08 / 38. szám
276- rent most egy felől 1 3 Felségesnek az Orosz Császárnak nyilvánságos és meghatározott nyilatkoztatásaival, másfelől pedig bizonyos Újságíró Uraknak ellenvetéseikkel van dol* gunk. — „A* mi ezen urakat egy illy nagy külömbségű ’s egyszersmind ily üres és fundamentum nélkül való vetélkedésre bírta, gyanítható képpen az a’ közzűlök valamelyik által felfogatott Distingválás (megkülömböztetés) volt, melynek az ezen Szövetségi Aktában kifejeztetve lévő princípiumok ’s az azáltal (gondolhatóképpen) megfundáltatott kötelességek között, valakim hellyé lehet. A’ princípiumokat, így ítélnek ezek az írók , igen is, elfogadhatták XVIII-dik Lajos és az Angliai Régens Princz , de nem ám a’ kötelességeket, melyre a’ Kamaráknak ’s a’ Parlamentum’ házainak helybehagyása is megkivántatott volna. Ezen Fejedelmeknek abba való beállása , így ítélnek továbbá, tsak személyes és nem Státuskötési erővel bíró munka lehetett. — „Az elsőről ezen ellenvetések közzűl, a’ mi tudniillik a’ Szövetség’ foglalatját illeti, azt kell megjegyezni, hogy ezen egész Aktában még nyoma sints valamelly meghatározott ’s annál kevesebbé valamelly diplomatikai elköteleztetődésnek , vagy valami igérettételeknek. Mert annyira tsak senki nem űzi talám a’ dolgoknak féremagyarázását , hogy a’ Szövetségi Aktában ezen ártatlan kifejezéseket , hogy minden keresztény Fejedelmek’ alattvalóinak, egymás eránti segedelemmel kell viseltetniek , egy Szövetségi Kötésbéli‘kötelezésnek állittsa lenni.. Ez a’ Szövetségi Akta kezdetetől fogva végéig ne az egyéb, hanem tsak bizonyos közönséges principiumoknak felállíttatása s e’ volt a’ vérre való célzá; e’ volt egyedűlvaló tárgya. Az a’ Fizdelem, a’ ki ezen princípiumokat, mellyeket azonközben magá-ol 'égygyik is el nem taszíthat, minthogy ezek minden szabad akaraton felű;valóit , a* magá*inak lenni ki nyilatkoztatja, az, a’ szónak leg zorosabb e’s leg idlyesebb értelmeszerént bele áll a’ September’ szodikán költ* Szövetségi Aktába , minthogy ezen princípiumokon kívül semmi egyéb matériája, semmi egyéb tárgya , fundamentoma nintsen a’ reáállásnak vagy nemállásnak. ,,A’ mi pedig a’ beállás’ vagy reáállás’ kinyilatkoztatásának külső formáját illeti, úgy látszik, hogy a’ bíráló Urak nemtudják, hogy ezen Szövetségnek Fő Aktája minden diplomatikai formalitások nélkül köttetett, ezt a' Fejedelmek tsak magok intézték el és dolgozták ki egymás között, tsak magok írták alá, semmi Ministeri aláírások nem járultak hozzá, és semmi a Státus Főtisztviselői kar által meg nem hitelesíttetett. Nem is volt ezen formalitásokra semmi szüksége, nem kellett ennek semmiféle Státusok’ kötésivé lenni ; néhány tudós újságírókat kivevőn, mások nem is adták ennek ezen nevet soha ez egy k közönséges vallástétele a’ Fejedelmek’, személyes és állandó akaratioknak, az eránt, hogy tselekedeteiknek sikermértékéűl mindenkor a thrónusok’ és népek’ legnagyobb és legszentebb javát fogják tartani.. Valamint a’ Fő Aktának származásakor, erre nézve mindenek magoktól a’ Fejedelmektől eredtek , úgy az ebbe való beállás eránti más Fejedelmekhez intéztetett meghívás is tsak magoknak a’ Szövetség’ Szerzőinek tulajdon nevekben és tulajdon kezeikirása által történt. Ehez képpest, ha ezt, XVlladik Lajos és az Angliai Régens Princz a’ magok tulajdon nevekben ’s tulajdon kezeik által, egyeberánt legnyilvánságosabb kifejezésekben tették is: ez a’ mód mindazonáltal tsakugyan az egész munka’ tulajdonságával tökélletesen megegygyező, ’s oly elégséges és oly kötelező erővel bíró vala, a milyen * tsak valami a’ földön lehet A’ több Európai Fejedelmeknek beálló nyilatkoztatásaikis hasonlóképpen tsak ők magok által és minden diplomatikai formalitások nélkül irattattak alá, ’s valójában semmi nem is lett volna haszonnélkűlvalóbb és roszszabban értett dolog, annál, hogy egy ily rend-X *