Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-03-28 / 25. szám

Spanyol Ország. . A’ Belgiumban és* Angliában kijövő Ujságleveleknek Spanyol országba való be­­vitettetéseket illető tilalmat',, újabban na* gyon megkeménnyí'tette az Országlóezék» — Hasonlóképpen tilalmazhatnak ott az Ab­be' Plan­t’ írásai is, me­llyekböl néhány exemplárok tsakugyan betopódván Alad-' ridba, ott azokat egymás kéziből kap­­dosták az emberek. Frantzia Ország. Abbé P r a d I n a k azon írásáról, mely­ről mindjárt emlékezetik, ezeket olvassuk a’ közönséges levelekben *' — „Ezen 'ré* i gén k illír le it ’s igen várt’ *s végre de ké­sőre ki is jött írásnak , melynek tárgyát az Amerikai plántatartományok ’s ezeknek mostani revolutzióik teszik, élőbeszédében, nem minden kevélység nélkül juttatja eszé­be az iró az olvasó közönségnek azt, a’ mit ő ezen tárgyakról , már ezelőtt még ti­zenhat esztendőkkel'­, tsak mint jövendölést itt volt, ’s a’ minek akkor igen kevés em­berek adtak hitelt, tudni illik. Hogy S­t. D­o­m­ing­ó- szigete az­ anyaországtól el fog szakadni s hogy a’Szeretsen rabszolgáknak, támadásaik, zengéseik, folytában és­ örök­­ké tartani fognak; hogy Anglia egymásután minden kolóniákat meg fog hódoltatni; hogy a’ Braga­nzai Udvar, a’ politikával na­gyon megegygyezőlég ki fog Európából Brasilíába vándorll fel ;­ hogy az Északi Amerikai egygyesűlt Státusok szemlátomást azon fognak dolgozni , hogy a’ két Flori­dákat magokévá tehessék ;­­s hogy a’ Déli Amerikai tartományok azon fognak ipar­kodni , hogy magokat­ szabadokká és füg­getlenekké tehessék.. Azután elő adja az iró, hogy mind ezeknek így kellett meg­esni , ’s a’ Frantzia revolútzió túlajdonsá­­gának előmenetelésségének's következései­nek, u­­tóztatósságaik által egészszen eltelve,, az Európai Fejedelmiekhez­­ fordulván , az emberiségnek , vallásnak, és a’ népek’ bol­dogs­ágának, melynek fundamentuma dúl tsak a’ békésség, a’­közönséges­ szabad­­ság',,’s a’ szorgalom’ és tudomány’ mindeni szerzeményeiknek a’­ nemzetek között való költsönös közösülése, nevekben kéri őket, hogy szemeiket és gondolataikat, ezen tá­madással, rendetlenséggel, éh­ínséggel küsz­ködő országokra vessék. Esdeklik, hogy •Európa a’ maga­ közbenjárása által vessen véget azon véres tusakodásnak , melynek mind vége mind következései elláthatatla­­nok, ’s vigye véghez, hogy azon gazdag országok, mellyek sok millió embereket táplálhatnának , ’s a’ mi több a’ hoszszas hadakozások miatt elszegényedett Európá­nak is, segedelmére lehetnének a’ magok kövér földjöknek terméseiből, két részrehaj­lások által tovább ne pusztítassanak.­Azon Európai Hatalmasságokra nézve, a’ kik Ame­rikában nagy kolóniákat, nagy plánta or­szágokat bírnak, és még azon­ veszedelmet megelőzni szeretnék■ hogy ezen országo­kat ő­­­alóllok , a’ függetlenségre való vá­­­gyodás’ lelke, elébb vagy későbre egész­­szen ki ne ragadhassa , tsak két­' menedé­ket lát ■ az iró , de ezek is olyanok', hogy tsak az egyéberánt való kétségbeesés’ fo­­gadtathatjai el. Ezen menedékek az írónak vélekedése szerént ezek: Vagy először, hogy ezen Hatalmasságok a’ Brasiliai Udvart , a­­vagy Constantin Császárt, a’ ki Rómából Bizantziumba ment lakni, követvén Udva­raikat Európából a’ maguik nagyra neveke­­dett kolóniáikba tegyék által ’s Európai bir­tokaikat tsak, mint mellesleg való országo­kat úgy nézzék,vagy pedig mesoesszor,hogy ön­­nön magok , önként és a míg ideje is van , engedjenek koloniáikn­ak magokban való fennállást és függetlenséget , ’s tsak keres­kedésbeli hasznos ' kötéseket szerezzenek véllek az anyaországokra nézve. — Ennyi­ben áll az Abbé P r a' d t most kiadott mun­­kájának rövid sumcijázatja.. Párisi levelek erődítik, hogy a’ H o* tel (Ifi B ri cuAi e'^nevű kastélyt megvette' a’ Frantziai­­ötez.áglóSzék a’ Bonaparte’ an­­nyatüU­L .* l­istá­t­ó­l :32,333 Frankon. A’ hadi* Al­uhtertól parantsolata ment: **%

Next