Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-01-14 / 4. szám
dekeznek , mellyet ott a* Ludditák, December* 22-dikén estve elkövettek. Egy Curcy nevű takáts a’ feleségével ’s egy rokonával a’ szobában ülvén , az ajtón kopogattak , ’s Curcy azt előrvevaló vigyázatlanságból megnyittatván, két roszsz ember oda belépett, Curcyra reá rohant, ’s egy pistolyal reá lőtt, de szerentsére őtet a* golyóbis, a’ szeme alatt, tsaló gyengén sértette meg, * eszekbe vévén a’ gonoszok, hogy a’ szomszédok a* lármát meghallották, elszaladtak.Megesmérni nem lehetett őket, mert az ábrázatjokat fekete fátyollal bevonták volt. Ezekről a* Ludditákrol, név szerént a’ Nottinghamiakrol, ily tsudálatos okoskodást olvastunk nem régen , a’ Londoni, ’s ezek után a* nállunk is közkezeken forgó újságlevelekben . — A' tudósító, a’ ki ezen czikkelyt a’ Londoni újságokban a’múlt November 29-dikén kiadta. Írásának mindjárt elején maga megjegyzi, hogy ez, a’ mit ő ír, talám a’ Német földön oly tsudálatosnak fog tettzeni, hogy talám hitelt sem fognak néki adni . — “ ,,Azon embereknek, (úgy mond) kik éjszakának idején elváltoztatok öltözetben ide ’s tova kóborlanak , a’ házakba erőszakosan berontanak, a’ drága műhelyeket öszsze törik, ’s az ezeknek segedelmekkel, virágzóvá lett manufaktúrás szerzeményeket semmivé teszik, ’s a’ mi több, még gyilkolnak is haellenek állanak,_ az ilyen embereknek a’ leg romlottabb legveszedelmesebb gonoszoknak kell lenni ! így gondolkoznak talám némellyek , a’ kik a’ Nottinghamban és több más városokban néhány esztendőktől fogva folyó történeteket hallják ’s olvassák, de megtsalják magokat. A’ Lúdditák ’s kiváltképpen az ő úgynevezett Fekete Biztossága , Nottinghamban, megszűnés nélkül folytatják ezt a’ munkát; a’ Magistratus’tudtával közönségesen járnak széllyel; önként való adományokat gyüjteneköszsze a’ magok élelmekre; a’ közönséges levelek a’ Magistratusnak ezen gondatlansága vagy szántszándékkal való vaksága ellen hevesen kiáltoznak; a’ Magistratus ezenközben az efféle kiáltozásokra semmi mozdulást nem teszen. Ő nem magyarázhatja ki magát arra nézve, hogy miért tselekszi ezt, de tudja a’ Nottinghami manufakturista, ennek az okát. A’ Ludditák a’ manufaktúrának , átaljában vévén nem oly nagyon veszedelmesek , mint közönségesen mondatik. Igaz az, hogy az új módi maschináknak behozattatása által a’ manufaktúristák nyertek annyit, hogy a’ portékát hamarabb készíthetik ’s oltsóbban adhatják, de roszszabbak is ám ezek a’portékák, mint a’ régiek voltak, é s elvesztették jó manufaktúráinknak hitelességet. A’ Ludditák ellenségeskedése éppen tsak ezen új modi maschinák ellen van intéztetve, azért, hogy hamar és olcsóért, de annyival roszszabban is dolgoznak. Azok az emberek, kik az úgy nevezett Ludditák közzé tartoznak, vágyókét kormányozzák, nem elvetemedett gonoszok, hanem munkás, liet,des induistú, ’s jámbor emberek, ’s kiknek bűneik nem annyira a’ szívből mint inkább a’ főből veszik származássokat, minthogy próbatételeiket, mellyekre adták magokat, érdemre méltónak ’s jói a czélzónak tartják lenni. Hogy erről meggyőződjön az ember, tsak annak a* Ludditának levelét olvassa el , a kit nem régen Leicesterben megöltek, ki ezt, a* maga megölettetését megelőzött estve, azután irta, hogy a’ felesége és négy gyermekei , kik két napoktól fogva nálla voltak, tőlle butsút vettek volna. A’ levél ez : — „Kedves Feleségem ! Kevés óráknál! eltelése után megszűnők lenni. Kedvesem! kötelességem hozza magával, hogy utolsó óraimban arra kérjelek, hogy törekedjél azon istenben való békességre, mellyet az én pannám le nem irhat, és nyeli vem ki nem mondhat. Reménlem kedvesem , hogy te az én kedves gyermekeimé az isten’ féllelmére és szeretetére fo£od tinitani, mert igy oly barátra fogsz találni a’ ki neked az életnek minden kisénétében 's a’ halál’ óráján is, a’ te lelkedet mir 25