Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-06-03 / 44. szám
Marat, és Collot d' Herbois voltak. Hogy nekünk, kik a’ fennállható szabadságnak legnagyobb mértékéhez hozzá szoktunk , ne tessék Spanyolországnak belső Országlása’ módja, meglehet; de azért nintsen jusunk egyéb kérdésre, hanem tsak ezen egygyellenegyre: megfelel-e Frantzia ország azoknak a’kötelességeknek reánk nézve, mellyeket töke az ő véllünk való barátságos és békességes állapotja kíván? Ezen tekintetben tsak nemrég is egy újabb bizonyságát mutattam a’ maga erántunk viseltető tiszteletének ’s betsületeinek, midőn a’ Portugalliával való egyenellenkedésekre nézve, közbenjárásra kért benünket. A’ Morning Chronicle egy levelet hoz elő ma kijött darabjában, Madridból, melyben az erőssíttetik,hogy a Spanyol Országrószék olyan parancsolatot küldött Barcellonába, hogy Generális Lacyt tüstént löjjék agyon. Mi meg határozott módon erőssithetjük, hogy ennek legkissebb fundamentuma nintsen, mert tsak azeránt ment parantsolat oda, hogy inditsanak pert Lacy ellen. Egy más levél szerént , mellyet tegnapi darabjában adott ki a’ Morning Chronicle , ’s a’ melly Parisból érkezett hozzá, Madridban egész támadásnak kellene mostanában uralkodni. Mi erre azt felelhetjük, hogy hozzánk Spanyolországból legújabb tudósítások érkeztek tegnap, ’s ezekben semmi emlékezet nem létettetik valami efféle támadások felől.“ Bonapartéról Sz- Ilonán : — ^Némelyek a’ száraz Európai újságlevelek közzül azt a’ hirt terjesztették el , ’s még magános levelek is viszszahangoztatták az újságokból , hogy a’ Szövetséges Hatalmasságok Napoleon Bonapartét Szent Ilonáról Málta szigetére akarják vitetni. Ez a’ hír, mint halljuk, Napoleon azon barátjainak, kiknek a’békesség és tsendesség gyülölséges ’s tsak a hadakozás ’s revolútzió kedves, új bátorságot adott. Egy levelezőnk azt írja hozzánk , hogy hasznos lenne ezen hírnek legnagyobb meghatározással ellene mondani. Mi ezt meg is tselekedhetjük. Ennek a’ hírnek egyedül tsak az ő barátjainak óhajtásában van ’s másutt sehol nints semmi fundamentuma. Bonaparte arra van határoztatva, hogy a’maga életét, kevés vagy sok időre terjedvén az, az. Ilona szigetén töltse el.“ A* Chinából viszszatért Anglus követségről (ugyan ezen Kurír):. — „Hevett nevű hajónk Cantonból haza érkezvén , már most minden órán várhatjuk az Alceste fregátot is , Lord Amherstel a’ Követtel.. A’ levelekben, mellyek a’ Hewiten érkeztek, az iratik, hogy Lord Amherst ’s a’ hozzá tartozó követségi személyek Pekingböl Jani -ső napján érkeztek viszsza Cantonba. Az ő követségének szerentsétlen végződését a’ Chin alaknak az az esztelen rendelése okozta , hogy ő magát, a’ Császár előtt való meghajláskor azzzal a’ földre vesse, mellyet Lord Amherst nemtsak nemzetünk’ characterének méltóságára nézve,hanem azért sem akart megtenni, hogy már előtte azt Lord Makartnest sem tselekedte meg, ’s még is elbotsáttatott a’ Császár eleibe. Azonközben, ha ez mostanában meg nem történt is, egyéberánt tsakugyan egész útjában nagy megkülömböztetéssel viseltettettek hozzá a’ Chinaiak mindenütt.. A’ Lord Amhersthez tartozó személyek mindenütt olyan szabadon viselhették magokat, mint még eddig danában semmi idegen országi emberek nem. A’Kapitány Maxwell ágyúinak, mellyek a’ Cantoni kikötőhelynél az Altesten a’ magok erejeket megmutatták, éppen oly foganatos következése lett a’ Cantoniakra nézve, mint a’ követségi legjobb alkudozásoknak lehetett volna, ha tökélletességre mehettek volna. Ha ez az áltatás megvalóságosan hat, szerentséseknek tarthatjuk magunkat, de mindazonáltal jó leszen ha minden esetre el nem felejtkezünk arról, hogy )( **