Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-02-21 / 15. szám
MAGYAR KURÍR Indáit Jjétsből, Pénteken Februarius’ al 5 ,dik napján, 1817-dik esztendőben* Szent liana,... A’ Londoni újságlevelek így beszéltek elő azon fiz. Ilonái történetet, melyről köfelébb röviden emlékeztünk. Egy Creolfiú (Spanyol férfiú által nemzett Indusgyermek) , Occasima Ily nevű, megnyerte vita, hogy olyon olykor Bonapartéhoz mehessen Longwoodba. Nemsoká azt vették észre, hogy Bonaparte a’ fiú erántkülönös figyelmtetességgel viseltetik. Sir Hudson Lowe úgy itélt „ hogy néki kötelessége legyen ezen fiúnak a’ Bonapartéhoz való járást megtiltani. A’ gyermek mindazáltal módot talált arra , hogy olykor olykor Bonapartéhoz titkon besuhannyon , melly által azt okozta, hogy a* dolgot szorosabb vizlgálás alá vegyék. A* gyermek tagadta, hogy valamelly rész czélzással járkálna be Loogwoodba, ’s minthogy nem is találtak semmi olyant nálla, melly az eránta való gyanakodást kinyilatkoztathatta volna , ekkor szabadon elbotsátották. Hanem othon ismét kérdőre vonták , faggatták , ’s azzal ijesztgették , hogy még az életét is elvesztheti , ha valahogy Longwoodban valami titkos dolgot találtak reá bízni, ’s ő azt meg nem vallja- A’ gyermek megijedvén , hogy majd fel fogják akasztani, megvallotta , hogy titkos levelek adattattak néki altal, hogy küldje el Európába, hogy ezeket Las-Vases selyemre hímezvén jegyekkel való írással (Chiffre),, köntesbe vatta belé; és hogy Gróf Monthodon ’s a’Lengyel Piontowsky is tudják a’ dolgot. Mondják, hogy Monthoron Grófné is részese lett volna a’ játéknak. A’ vége a’ lett, hogy a’ Kormányozó Hudson Lowe , kinek nagy vigyázása miatt St. Helena szigetén semmi mozdulás titokban nem maradhat, Las Casest bezáratta,, Pionlowskit pedig Capba (a’ Jó reménség’ fokára) küldötte, Mufti. Minekutánna a’ Frantzia Biztosoknak az erán át való próbatétele, hogy Christophore, ezen sziget’nagyobb részének, mostani urát, az anya Frantzia ország’ hűségére visszatéríthessék , füstbe:mjpant volna „ ő egy Nyilatkoztatást laotsászottak maga kastély aiol Sous-Souciból világjeleibe „ melynek berekeztő szavai ezek : —“ „Mi soha sem fogunk Frantziaországgal alkudozni külömben, hanem tsak tsupa egyenlő lábon) mint Hatalmasság Hatalmassággal, Felség Felséggel. Mi semmi féle kereskedési vagy országlási oly alkudozásba nem botsátkozunk ezen Hatalmassággal, a’ melynek fundamentomos feltétele Ha yi szigetének függetlensége nem leszen; nem is lépünk ezen Hatalmassággal semmi féle Vég-Kötésre egy tengeri nagy Hatalmasságnak oly reggel való közbejővetele ’s közbenjárása nélkül, hogy ezen Kötésért kezességet válaljon. Mi soha sem;mi olyan Költésre reá nem állunk, melly által annak az egész népnek , a’ melly Haysi szigete’ északi , napnyugoti, és déli részeit lakja , szabadsága , függetlensége meg nem esmertetik, azért, mivelhogyezen sziget’ népének ügye , egy-, és meg