Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)
1817-09-12 / 22. szám
geket, még legfőbbeket is, milyenek a Hormányozóságok , Vice-Királyságok, ’s több effélék, a plánta tartományokból való emberek is viselhessenek, ’s hogy a Collesek’ gyűlésébe is követeket küldhessenek ; ’s hogy ugyan ők a’ Vildiki Ferdinandus' hűségére megesküvén néki a’ Frantzia járomnak lerázásában segítségül legyenek. A’Regenség és a’ Cortesek nem fogadták el Angliának ezen ajánlásait, tsak azért, hogy Angliától jött, mely eránt ők úgy gondolkoztak , hogy benne semmi birodalmakat nem helyheztethetik. s Anglia, az 1818-dik esztendőben is megújitotta ugyan ezen ajánlásait, de ekkor sem fogadták el, mellyel ekkor kiváltképpen a’ Kadiksi Kereskedők okoztak, a’ kik ekképpen szállottak. Szabad~ kereskedést engedni a’ Spanyol plantatarománjoknak veszedelmesebb lenne az anya Spanyolországra nézve , még mint a Franciáknak ide való beütése is; mert az által, minden kereskedését, fábrikáit, függetlenségét, sőt vallását ’s Constitútzióját is elvesztené Spanyol ország.“ Az az Anglus író, kinek pennájából ezek a’ megjegyzések folytak, diarjában úgy izél erről a’Spanyolok’Amerikai igen véres és kegyetlen hadakozássokrol, hogy a’ Spanyol plántatartományok oly szorosan öszszetsatoltatva voltak, vallások, erköltsiségek, és egész charakterjek által a’ magok any Státussokkal, hogy ha ez tsak mi keveset lehagyott volna is a’ maga régi erőszakos intézeteiből a’ revolútziónak közbejövetele nélkül,ezen plántatartományoknak elpártolása soha meg nem történhetett volna. Északi Amerika» Az Egygyesült Státusoknak azon hadi hajós serege , melly a’ J Washington nevű lineahajóból, 1 fregátbol, 2 korvettekböl ’s 1 Brigghől áll , nem régen a’ Nápolyi kikötőhelybe evezett be. Az Anglusok nyughatatlansággal szemlélik ezen hajós sereget a’ Középtengeren le ’s fel evezni: “ ,,Ez az Amerikai hajós tsoport, így szólt egy Londoni közönséges levél, rendre vette a’ Középtengerre nyíló kikötőhellyeket ; egygyikből a’ másikba veszi evezését; már alig találtatik ezen tengeren valami oly kikötőhely, mellyet meg nem látogatott volna. Mi végre történik ez? azért-é, hogy az Amerikai hajóknak szem alkotását ’s az odavaló hajóslegényeknek derékségeket az egész világ tsudálhassa? vagy pedig azért, hogy ezek a’ hajóslegények azon tengerrel, a’ melly eddig az ideig elüttök egy kevéssé még esmeretlen vala , megesmerkedhessenek? Liliomában , Florintziában , Civita- Vechiában , és Romában, a’ mesterségi míveknek egész magazinumaikat felvásárolták ezen Amerikaiak, ’s sok egyéb Olasz Országi ritka míveseknek szerzeményeikkel egygyütt, elküldötték Amerikába. Minden láthatja, melly nagyon gyökeresedjék ezen új világbéli embereknek mértékletlen bátorsága , kiknek gazdagsága, és kereskedése tsak Nagy Britanniának kárával nevekedik.“ „Örvendező szívvel ’s ingadozó lélekkel inneplették az Egygyesült Státusoknak lakosaik, így szóll ellenben az egygyik odavaló újságtevél, Jus. 4 - dik napján ír magok’ függetlenségre tett jutásának esztendőnként előforduló napját. Ezen napon telt el 41-dik esztendeje annak, hogy a’ haza’ attyai egy Congressusra öszszegyülekezvén , ’s az egeket a’ magok tiszta czélzásának bizonyságául hiván, az Egygyesült Státusoknak szabadságát ’s függetlenségét kinyilatkoztatták. Az óka, hogy e’ történt, rettenetes szélveszek kegyetlenkedtek a’ földnek színén ; mélly sóhajtozások ’s keserves zokogások , mellyeket mindenféle ínségek sajtoltak ki az emberekből , ekhoztatták a’ palotákat valamint a’ kunyhókat. A’ mi törvényhozó ’s vég-