Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-09-26 / 26. szám

mellett is azt erőssíti, hogy ezen insur­­genseknek egy Generálisa, mint Agens, még most is osztogatja a’ pénzt és sege­delmet azoknak az Anglus tiszteknek , a­­kik arra elajánlják magokat, hogy az In­­surgenseknek szolgáljanak. A’ Birming­hami fegyvertsinálóknál számos puskát al­kudtak hasonlóképpen az insurgensek’szá­mára, ’s egy Skótziai igen híres Sebor­­vos arra határozta magát, hogy a’ maga kedves patriótájához Mac -­Gregorhoz mennyen Amelia szigetére.. Úgy hallik, hogy még L.Cochrane sem tette­ le az eszit, arról, hogy nem soká a’ Déli Amerikai insurgensekhez vegye útját. „De már tsakugyan rút dolog, így azoll a’Kurir, a’ mit a’ Times újság­­levelekben olvasunk, ha tsakugyan igaz talál lenni, a’ tudniillik, hogy ez az Ame­rikai Agens folytában osztja a’ pénzt és egyéb segedelmet azon Anglus tiszteknek, a’ kik arra veszik magokat, hogy az in­­durgensekhez mennyének szolgálni. Mi azt kérdjük, hogy micsoda jussal csele­­kedheti valamelly személy azt, hogy egy oly országnak lakosait, melly egy más or­szággal békességben él, arra buzdíthassa és ingerelhesse, hogy ennek rebellis la­kosaival magukat öszszecsatolják, ’s ily módon a’ két Státusok között egyenetlen­kedést gerjeszszenek. Mi méllyen megil­­letödnénk az által, ha számosan találtat­nának oly tisztjeink, a’ kik ily módon el­­tsábittatván, katona betsületünket úgy meggyaláznák, hogy azoknak a’ többi sze­­rentsevadászoknak tsatázó pajtássaikká legyenek, a’ kik, mint minden principi­­ium nélkül való emberek, ’s Európának kihányt salakjai, az Amerikai zászlók alá futottak, tsak azért, hogy a’ világ’ je­lem a-ó békességes ideje alatt is kielégí­tő eledelt találhassanak a’magok alatsony és zabolátlan hajlandóságaiknak.4* Deptfordban nem régen egy 13 esítendős gyermek magát egy fára fel­akasztván , ’s etet egy leány testvére on­nét levágván, ez elment az elöljárókhoz,­­ ’s azt kivánta, hogy néki adják­ ki azon jutalmat, melly a’ törvény által az ilyen­­jó tselekedetért határoztatva van. De nem nyerte­ meg kívánságát, minthogy tsak a’ testvérit vágta­­ le. Északi Amerika. Ezen Szabad Státusban oly nagy és buzgó elragadtatással viseltetnek néme­lyek a’ Déli Amerikai insurgensek’ ügye eránt, hogy a’ Ney-Yorki, Eagles Hub­­bard nevű fő ítélőbiró a’ hivatalát letet­te, ’s Morgiana nevű Brigg hajóját fel­­fegyverkeztette , hogy a’ Mac - Gregori segítségére mennyen véle. Ez egy igen gazdag ember. — Az Ország’ hajóépítő műhelyeiben is nagyon forrani kezdett a’munka. A’mun­kák avé­tel­ve volt hadi hajók, sietséggel megkészittettek, ’s más újak vétettek mun­kába. Rodger és Decatur nevű Com­­modorok, mint Biztosok kirendeltettek, ’s Ney-Yorkba megérkeztek, hogy a’mun­n­kát igazgassák. Déli Amerika. Az a’ Jose - Cortez - de - Madariaga­ nevű Spanyol Patriota , kit a’ Spanyolor­­szágiószék Anglia közbenjárására a’ C­e­u­­tai fogságból kibotsátott, ’s a’ki azúlta A­meri­kába men­vén Margarita szige­tén a’ Veneczuelai Országlószéket or­ganizálta , nem rég’ Új-Spartábol egy proklamátziót botsátott világ’ eleibe, melyben közönségesen megköszöni az An­gliai Régens Princznek, a’ Parlamentum­­nak, ’s a’ szárazi és tengeri Anglus vezé­reknek, hogy néki a’hazájába való viszsza­ menetelre módot szolgáltattak, hogy ott az új Szabad Státusnak boldogságát és ditsősségét előmozdíthassa. B é­­­s. Felséges Urunknak ’s Asszonyunknak Szebenbe lett érkezését így írja le a’ Sze­­benbürger Rothe nevű újság, Szeben September'* 6-dikán. — Most másodszor jelenik­ meg Ferencz Császár« Xv**

Next