Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-01-06 / 1. szám
«WW VW 4 WWW Végezetre Dec. 29-dikét» minden addig mondottakat rövid summába szedve még egyszer a’ gyűlés’ elejébe terjesztvén Bergney a’ Biztosság* elölülője* még egyszer elé mondotta a’ Biztossági vélekedéseit is, melly ezen három pontokat foglalta magában : — 1). A’ jovallo’d törvényben befoglaltatva lévő eszközök , tudniillik : a’ Nyomtatóknak, a’ kik ez attal közönséges rangot kapnak, felelettel való tartozása, a’ nyomtatandó könyvnek előre való bejelentése, s a' kinyom? lattatott munkának beadattatása elégségesek minden nyomtatásbéli viszszaélésnek elkerülésére, ’s nem ártalmasok annak a’ szabadságnak, hogy az írók a’ magok gondolataikat nyomtató sajtó által közönségessé tehessék. — 2) Az a’ kívánsága némelyeknek, hogy a’ nyom-, latásbéli bűntételeknek megitéltetéssekre, a’ közönséges itélőszékek hellyett különös esküdtekből álló törvényszékek állittassanak fel, fontosabb változás lenne a’ Criminalis törvényekben , mint sem azt, tsak mint a’ javallott törvénynek megjobbittotását, úgy behozni lehessen. — 53. A* 27-dik czikkely, melyben az újságok cenzúrájának még az 1821-dik esztendőjig a’ Mi misterek kezei között való maradása javalltatott, némelyeknek kívánsága szerént elválasztathatik a’ könyvek nyomtattatását illető törvénytől , ’s különös törvénnyé létettethetik, oly módon, hogy annak ereje tsak ezen 1818-dik esztendőbéli üléseknek végéig tartson, a’ melly idő alatt ezen kamara az újságokra nézve is véghatározást készíthessen. Ezen Orátor után a* kamara’ elölülője fogott a’ beszédhez, ő is punktumok szerént elé mondott mindent, a’ mit mar most voksolás alá venni ’s végképpen meghatározás alá venni szükséges leszen, egyszersmind arról is jelentést lévén, hogy a’ Királynak tudtára esvén, hogy a’ kamara" számos tagjainak kívánsága mi legyen , megegyezett légyen valamint abban, hogy a* meghatároztatandó törvényben az újságok’ dolga a’ könyvekétől elválasztassék ’s külön törvénybe foglaltassák, ’s hogy az újságoknak eddig fennállott Censúrája tsak az ezen 1818- dik esztendőbéli ülések’ végződéséig tartson. — Ezt hallván ismét sokak felszóllaltak, némelyek helybehagyván ezen két tárgyaknak egymástól való elszakasztatását, mások pedig azt kívánván, hogy nem kell elszakasztani őket egymástól , hanem az egész törvény tzikkelyreitzikkelyre, mint a’ Királytól lejött voksolás alá kell botsátni, úgy gondolkodván ezek, hogy ekképpen könnyebben véghezvihetik az egész törvénynek viszszavehetését. — Villette nevű nevezetes Orátor felállván azt vitatta , hogy e két dolgot nem lehet egymástól elszakasztani, minthogy az újságok kissebb vagy nagyobb szabadságának mindenkor szoros öszszeköttetődésben kell a’ könyvek' kissebb nagyobb szabadságával lenni. Ekkor a’ kamara’ elölülője a’ következő két kérdéseknek feltétele által vetett véget a’ vetélkedésnek. — 1). Elválasztassanak-é a’ két tárgyak egymástól, úgy hogy mind kettő , különkülön bolsáttassék voksolás’ alá ? A’ voksolónak sokkal nagyobb száma úgy határozta meg ezen kérdést, hogy el kell a’ két tárgyat egymástól választani. — Az ő második kérdése e’volt: — Hát a’ 27-dik cikkelyröl kell-e legelőbb voksolni ? — Ez iránt is azt határozta a' voksok’ nagyobb száma , hogy: erről. — Most már felolvasta az elölülő ezen 27-dik cikkelyt, ily formába öntetve : A' Journalok és egyéb periodicus írások, a' mellyek politikai tárgyakat és újságokat foglalnak magokban, azbib-dik esztendöbéli üléseknek végéig tsak a' Király meghatalmazásával nyomtatta hatnakki. — Ezt is meghatározta végezetre el voksok* többsége 97 ellen 1r1-gyel, a' mely szerint 3/1-ből állott a’.. többség. --