Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-09-18 / 22. szám
179 leltekre, most 100 millióra telik. Végre azt jövendöli, hogy a’ melly Amerikai tartományok a’ magok függetlenségeket már kihirdették, azt meg is fogják tartani. Az Északi Amerikai Egygyesült Státusok’ sarkalatos princípiuma (mondja ezen újság jeleitől fogva a’ volt, hogy magát semmi Európai politikai zűrzavaros környűlállásokba belé ne avassa, azért, hogy az Európaiaknak se’ legyen okok magokat az Amerikai dolgokba elegyíteni. — De ez mind tsak okoskodás. Északi Amerika. Azok a’ kivándorlótt vagy számkivetett Frantziák, kiknek az Egygyesült Státusok az Alabamai vidékeken bizonyos esztendők alatt lefizetendő árron lakásra ’s megmivelésre való földet adtak vala, ezt oda hagyván, mint más ízben is említettük, hajóra öltek’s a’ tonisianai partokhoz evezvén, Texas tartományában Trinidad nevű víz mellett választottak magoknak megtelepedésre való hellyet, ’s onnét ilyen Nyilatkoztatást botsátottak világ elejébe: —ti .,/azon egynemű viszontagságok’ soksága által, mellyek bennünket hazánkból elkergettek ’s nagy hirtelenséggel a’ világ’ külömbkülömb részeire elszélesztettek, egy tsoportba gyüjtetvén, eltökéltettük magunkban, hogy oly menedék hellyet keressünk magunknak a’ megtelepedésre, a’ hol szerentsétlen történeteinkre viszszaemlékezni ’s azokból hasznos tanúságot kihozni, szabadságunk lehessen. Szélesen kiterjedő vidékek vesznek korűl bennünket, oly vidékek, mellyek minden pallérozott emberektől elhagyattatva vágynak, és a’ mellyeknek tsak némelly pontjaikon laknak vagy járkálnak által - meg által az Indus famíliák , mellyek tsak vadászattal elégedvénmeg, ezen éppen oly termékeny mint széles kiterjedésű vidékeket, pusztán állam engedik. A’ bal szerentse állat, melly azonközben felemeli bátorságunkat inkább h.Itffy sem földhöz verne, aki üzletvén, élünk azzal az eredeti jussal, mellyel a’ természet’ teremtője minden embert megajándékozott, ’s letelepedtünk ezen héllyen oly czélzással , hogy ezt munkánk által termékennyé tegyük, ’s meg nyerjük tőlle azt, a’ mit a’ föld az állhatatos szorgalmatosságtól megtagadni soha se’ szokott. — „Mi senkinek kárt nem teszünk; nints semmi ellenséges czélzásunk. Békességet ’s barátságot kívánunk minden körülettünk okozóktól, ’s háládatosok leszünk azok iránt, a’ kik hozzánk ezen jó akarattal fognak viseltetni. Mi a’ pallérozott nemzetek’ vallásaikat, törvényeiket , erköltseiket , szokásaikat , bevett rendtartásaikat tiszteletben fogjuk tartani; valamint szintén az Indus népeid függetlenségét, szokásaikat ’s életek’ módjait is, kiket mi sem az ő’ vadászatokban sem egyéb foglalatoskodásaikban akadályoztatni nem fogunk. Mind azokkal, kiknek tettzeni fog a társaságban élni,, barátságot tartani, ’s kereskedést folytatni fogunk. Magunk viselete békességes, munkás, és szorgalmatosk adó fog lenni ; a’ mennyiben tőltünk ki fog telni, készek leszünk használni másoknak is, ’s a’ jót jóval fogjuk fizetni.. Azonban, ha tsakugyan lehetséges találna lenni az, hogy állapotunk nem tekintetvén, még ezen pusztaságokon is, a’ hol megmaradásra való hellyel kerestünk, üldöztetni találnánk, kérdjük minden, okossággal felruháztatott emberektől, hogy ezen esetben nem lenne-e nékünk az ellentállásra legigazabb jusunk? Mi eltökéltettük magunkat. Nekünk, fegyverünk van. Mint a’ miénkhez hasonló állapotban minden emberek Cselekedtek, bennünket is, megtartatásunkról való gondoskodás indított arra, hogy fegyverre szert tegyünk.. A’ föld, mellyen megtelepedtünk szemlélője fog lenni annak, hogy győzedelmes* X ’** L