Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)

1818-07-07 / 1. szám

4 %»»%%»­ ­«, azokkal (mint némelyek erőssítik a’ konyhában) jól evett ivait, ’s még azon éjjel a’ hajójára ismét viszsza úszott.“ — Azt is közönséges levelekben olvas­tuk , hogy Huds­on Lowe, a’ sziget’ kormányozója, ugyan ezen történetre nézve protestált volna a’ maga Udvará­nál, hogy ha az ő vigyázása alá bízatott Foglyot nagyobb vigyázat alatt tartatni meg nem engedik, úgy ő nem felelhet, hogy el nem lopják. A’ Londoni levelek egyéb­iránt most majd csak a’ képviselők’ választásá­nak környülállásaival "vannak tele. Ezek oly zűrzavarosan vannak külömbkülömb napokon költ újságokban elő­adva, hogy valósággal remek munka lenne, megért­hető tarlózást tsinálni belőllök.... Pró­báljuk­­ meg még is : — Hunt a’ több figurázó ember, ki, mint már jelentettük, Westminsteri kép­­zissé magát választatni. Ju­nius’ 16-dikán czédulákat osztatott­ ki ba­­rátjai által, mellyekben meghívta a’ vá­lasztó jussal biró polgárokat, hogy azon napon meghatározott hellyeken és időben gyülekezzenek öszsze, hogy be­szédeket intézhessen hozzájok. A’ Sz.T­oh­­ni parokhiabélieket punkre 12 órára az­ úgynevezett régi kastély’ udvarára, a’ Sz. Jamesieket két órára a W­a­l­i­e r­o­o’ piatzára, a’ Sz. György parokhiájához tar­tozókat pedig a’ Hannovera’ piatzára, hívta­ meg. — A’ W­a 1t e r­­­o­o’ piatza éppen a’ Régens Princz lakóháza előtt lévén, azt kérdik azok az irók, a’ kik Huninak nem barátjai, hogy valyon mire czélzott ő azzal, hogy a’ Királyi kastélyhoz ily közel rendelte ezen gyű­lést, holott törvény is van arra, hogy a’ Királyi lakóhellyekhez ily közel efféle lármás gyűléseket tartani ne lehessen ? P­usztán azon egy napon Londonnak három piatzain tartani gyűlést, ’s egy­­gyik piatzrol a’ másikra, lármás proczes­­sióval , ’s óráivá, menni! — A’ nép !e­gyedfél órakor már öszszegyülekezve vár­ta az első piatzon az Orátort (Huni­nak mármost közönségesen tsak Orá­­tor nevet adnak, ’s minden érti, kiről van szó). Végre ő is megjelenvén, a’ kastély’ folyosójára állott­­ ki a’ nép’ ele­jébe. Egész teste fel volt czifritva pánt­likával. Egy czimborássa mindenütt ve­res zászlót vitt előtte, mellyen ily irás volt: Közönséges Voksolásirás! — Beszédében efféléket mondott: Ő tsak azért állott­ ki, még a’ választás’ idejé­nek elkövetkezése előtt a’ nép’ elejébe, hogy azt előre is tudósittsa affelől, hogy ő mind azok ellen szembe fog szállni, kik a’ közönséges választási jusnak be­­hozattatását­­ellenzik. Nem leszen ő úgy, mint némelyek szoktak tenni, hogy ma­gokat fére­l vonván, magok hellyett má­sok által intéztetnek beszédeket a’ nép­hez, ’s mint, egy bizonyos alkalmatos­sággal Foks is tselekedett volt, a’ ki magát az alatt falun elrejtvén, a’ maga réfálkodójára vagy Bajazzójára, Sheri*­dánra bízta, hogy fetsegjen a’ néphez. —“ Már most (így végezte Hunt szá­ját) innét a’ W­atterloo’ piatzára ,enek, de nem azért, hogy a’ Király­ságnak valami nyughatatlanságot okoz­tak, hanem tsak azért­, hogy ott a’ sza­­bad emberek’ jusaikat proklamáljam. Ha az, a’ ki ezen piatzon lévő házban la­kik, a’ maga ablakába megjelenni akar (már megjegyzettük , hogy ezen házban a’ Fiégens Princz lakik), majd valami újságot fog hallani, tudni illik igazságot. Nem kell tovább megszenvedni, hogy 154 helységi-voks-vásárlók, a’ kik hely­ségekről helységekre járnak, ’s pénzen bizonyos személyek’ számára, hogy par­­lamentum’ tagjaivá választathassanak , voksokat vásárlanak, a* nemzet’­rusait bitangolják. Lord Castlereagh, Lord Sid­­mouth, és ezeknek trombitájok vagy ala­­koskodójok (moriójok, Hanswurstjok) a’ tisztelt Canning György úr, mint

Next